Idén is változnak a felvételi pontszámítás szabályai: több pont jár a tanulmányi versenyeken elért helyezését, nehezebb lesz bekerülni a felsőoktatási szakképzésekre, és emelt szintű érettségivel is kevesebben szerezhetnek többletpontot. Íme, a legfontosabb tudnivalók.
A 2013-as felvételin maximum 500 pontot gyűjthettek össze: 400 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért, ezen felül további 100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel, versenyeredményekkel.
Akár államilag finanszírozott, akár fizetős szakot jelöltök meg a jelentkezési lapon, legalább 240 pontra van szükségetek (az emelt szintű érettségiért kapható többletpontokkal, de a más jogcímen szerzett pontok nélkül) - 240 pont alatt egyetlen egyetem vagy főiskola alap- vagy osztatlan képzésére sem juthattok be. Mi vár a felvételizőkre 2013-ban? A legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Tanulmányi pontok
A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból számolják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy ennek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.
A tanulmányi pontok másik felét az érettségin szerzett jegyekből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.
Érettségi pontok
Az érettségi pontszámot – itt is maximum 200 pontot lehet szerezni – a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolhatjátok ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a legjobb eredményt veszik alapul.
A 400 pontot kétféle módszerrel lehet összegezni: vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok duplázásával - kérés nélkül azt a verziót választják, amely a felvételizőnek előnyösebb.
Többletpontok
Emelt szintű érettségi
A tanulmányi és érettségi pontokon kívül maximum 100 többletpontot kaphattok. Ezt megszerezhetitek például az emelt szintű érettségivel, amelyért maximum 100, tantárgyanként 50 pont jár.
Eddig 30 százalékos eredményt kellett elérni a többletpontért, ezt a minimumot most 45 százalékra emelték. Csak azokat a tárgyakat lehet beszámítani, amelyek az adott képzési területen kötelezőek vagy kötelezően választhatóak.
Ha például építész szakra jelentkeztek, ahol a matematika kötelező, a fizika, valamint az építészeti és építési alapismeretek pedig választható érettségi tantárgy, akkor kaphattok az emelt szintű érettségiért többletpontot, ha ezekből a tárgyakból vizsgáztatok, és legalább 45 százalékos eredményt értetek el. Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi 2013-tól? A teljes listát itt találjátok, azt pedig, hogy milyen tantárgyakat válaszhattok, ha társadalom- vagy bölcsészettudományi képzésre jelentkeztek, itt és itt nézhetitek meg.
OKTV
Az eddigi 80 helyett 100 pontot kaphattok az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményért is. A változtatás oka az, hogy míg a felvételin elérhető maximum pontszámot 2012-ben a korábbi 480-ról 500 pontra emelték, nem igazították hozzá az OKTV-helyezésekért kapható többletpontokat. Az 1-10. helyezett 100, a 11-20. helyezett 50, a 21-30. helyezett pedig 25 többletpontot kap.
Ugyanennyi pontot kapnak a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) helyezésért elért diákok is. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpont jár. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, és csak akkor, ha az kötelező vagy választható az adott képzési területen.
Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30 többletpont adható.
Nyelvvizsga
Nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pont jár. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.
Hátrányos helyzet
Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért és gyermekgondozásért összesen maximum 40 többletpontot lehet kapni. Ugyanennyi többletpont jár a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozó jelentkezőknek is. Mindezt persze hivatalos papírokkal kell bizonyítani.
Szakképesítés
Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak – a listát felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg.
Sportteljesítmény
Ha világ- vagy Európa-bajnokságon legalább dobogós helyezést szereztetek, 30 többletpontot kaphattok, az országos bajnokságon elért 1-3. hely pedig 15 pluszpontot jelent a felvételin. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett arany-, ezüst- vagy bronzérem idén is 500 pontot ér.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
