Így változnak a felvételi pontszámítás szabályai 2013-ban

Idén is változnak a felvételi pontszámítás szabályai: több pont jár a tanulmányi versenyeken elért helyezését, nehezebb lesz bekerülni a felsőoktatási szakképzésekre, és emelt szintű érettségivel is kevesebben szerezhetnek többletpontot. Íme, a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline
Stiller Ákos

A 2013-as felvételin maximum 500 pontot gyűjthettek össze: 400 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért, ezen felül további 100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel, versenyeredményekkel.

Akár államilag finanszírozott, akár fizetős szakot jelöltök meg a jelentkezési lapon, legalább 240 pontra van szükségetek (az emelt szintű érettségiért kapható többletpontokkal, de a más jogcímen szerzett pontok nélkül) - 240 pont alatt egyetlen egyetem vagy főiskola alap- vagy osztatlan képzésére sem juthattok be. Mi vár a felvételizőkre 2013-ban? A legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Tanulmányi pontok

A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatokból számolják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy ennek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

A tanulmányi pontok másik felét az érettségin szerzett jegyekből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra.

Érettségi pontok

Az érettségi pontszámot – itt is maximum 200 pontot lehet szerezni – a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolhatjátok ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a legjobb eredményt veszik alapul.

A 400 pontot kétféle módszerrel lehet összegezni: vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok duplázásával - kérés nélkül azt a verziót választják, amely a felvételizőnek előnyösebb.

Többletpontok

Emelt szintű érettségi

A tanulmányi és érettségi pontokon kívül maximum 100 többletpontot kaphattok. Ezt megszerezhetitek például az emelt szintű érettségivel, amelyért maximum 100, tantárgyanként 50 pont jár.

Eddig 30 százalékos eredményt kellett elérni a többletpontért, ezt a minimumot most 45 százalékra emelték. Csak azokat a tárgyakat lehet beszámítani, amelyek az adott képzési területen kötelezőek vagy kötelezően választhatóak.

Ha például építész szakra jelentkeztek, ahol a matematika kötelező, a fizika, valamint az építészeti és építési alapismeretek pedig választható érettségi tantárgy, akkor kaphattok az emelt szintű érettségiért többletpontot, ha ezekből a tárgyakból vizsgáztatok, és legalább 45 százalékos eredményt értetek el. Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi 2013-tól? A teljes listát itt találjátok, azt pedig, hogy milyen tantárgyakat válaszhattok, ha társadalom- vagy bölcsészettudományi képzésre jelentkeztek, itt és itt nézhetitek meg.

OKTV

Az eddigi 80 helyett 100 pontot kaphattok az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményért is. A változtatás oka az, hogy míg a felvételin elérhető maximum pontszámot 2012-ben a korábbi 480-ról 500 pontra emelték, nem igazították hozzá az OKTV-helyezésekért kapható többletpontokat. Az 1-10. helyezett 100, a 11-20. helyezett 50, a 21-30. helyezett pedig 25 többletpontot kap.

Ugyanennyi pontot kapnak a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) helyezésért elért diákok is. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpont jár. Ezeken a versenyeken (OKTV, SZÉTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, és csak akkor, ha az kötelező vagy választható az adott képzési területen.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30 többletpont adható.

Nyelvvizsga

Nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pont jár. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.

Hátrányos helyzet

Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért és gyermekgondozásért összesen maximum 40 többletpontot lehet kapni. Ugyanennyi többletpont jár a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozó jelentkezőknek is. Mindezt persze hivatalos papírokkal kell bizonyítani.

Szakképesítés

Szakirányú szakképesítésért 24 többletpontot kaphattok, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak – a listát felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg.

Sportteljesítmény

Ha világ- vagy Európa-bajnokságon legalább dobogós helyezést szereztetek, 30 többletpontot kaphattok, az országos bajnokságon elért 1-3. hely pedig 15 pluszpontot jelent a felvételin. Az olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián, sakkolimpián szerzett arany-, ezüst- vagy bronzérem idén is 500 pontot ér.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.