Hamarosan kezdődik az első félév, ezzel együtt nagyon sok lehetőség és kedvezmény is vár rátok. Ilyen lehetőség a kedvezményes vagy teljesen ingyenes könyvtári beiratkozás is. Összeszedtük, hogy mikor lehet beiratkozni a nagyobb könyvtárakba, és mennyiért.
A BME-hallgatóknak a könyvtári beiratkozáshoz és a fényképes kártya kiállításához a szükséges dokumentumok (fényképes igazolvány, lakcímkártya, kedvezményre jogosító igazolás, pl. diákigazolvány) bemutatása. Valamint az érvényes kártyához alá kell írnotok beiratkozási nyilatkozat is. A könyvtár éves díjszabását itt találjátok.
Az ELTE BTK-n például minden őszi szemeszter elején tartanak könyvtári hetet, a kitelepült könyvtárakba ingyen vagy kedvezményesen lehet beiratkozni. Ilyenkor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba is kedvezménnyel iratkozhatnak be a hallgatók.
A Budapesti Corvinus Egyetemen a beiratkozás félév elején (szeptemberben vagy februárban) történik, személyi igazolvány és 1000 forint kell ahhoz, hogy a teljes tanulmányi időre szóló olvasójegyet megkapjátok.
Az egyetemi könyvtárak általában 1000-2000 forint éves díjat kérnek a hallgatóktól, viszont a már említett Szabó Ervin könyvtárba is érdemes beiratkozni: bár drágább, a nagy kínálat miatt megéri, és nem csak elsőéveseknek.
Megvan, hol tanul a budapesti egyetemista: könyvtárkörkép
Ha most kezditek az egyetemet vagy főiskolát Budapesten, szinte biztos, hogy a következő könyvtárak közül valamelyikben megfordultok majd. Pontosan mennyibe kerül az éves beiratkozás, a napijegy vagy a kölcsönzés a nagy budapesti könyvtárakban? Cikksorozatunk első részében az intézményfüggetlen könyvtárakat néztük meg.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
