A felsőoktatás és a gazdaság, a munkaerőpiac még szorosabb összekapcsolása szükséges - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a Duális Képzési Tanács alakuló ülésén.
Balog Zoltán szerint ma is számos olyan képzés van, amely nem ad piacképes tudást, ezen az állapoton változtatni kell. Ezzel összefüggésben a duális képzésről elmondta, hogy a hallgató, felvételét követően, gyakorlati képzésben is részesül. Mindent, amit a duális képzésről tudni kell, itt megtaláljátok.
Közölte, a felsőoktatásért felelős államtitkárság kiírta az első pályázatokat vállalatok és felsőoktatási intézmények együttműködésére: erre 350 cég jelentkezett, ebből 248 kis- és középvállalat; 21 felsőoktatási intézmény vesz részt az együttműködésben, és 79 alapszakot érint a duális képzési forma. Az első évben, szeptembertől ezer hallgató tud majd belépni duális képzési formába - mondta a miniszter.
Beszédét követően Balog Zoltán és Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár átadta a Duális Képzési Tanács tagjainak a kinevezésükről szóló iratokat. A tanács vezetője Rudnay János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának elnöke.
A testület feladata, hogy meghatározza a duális képzés minőségi és fejlesztési irányait, támogassa a duális képzési programok, projektek kidolgozását, hozzájáruljon a minőség- és teljesítményelvű felsőoktatás kialakításához.
A Duális Képzési Tanács megalakulását előkészítő egyik múlt évi egyeztetés után arról tájékoztatták az MTI-t, hogy két tagot az oktatásért felelős miniszter, két tagot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, egy tagot az agrárpolitikáért felelős miniszter, egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, egy tagot a Magyar Mérnöki Kamara delegál.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
