Budapesten tanuló egyetemistákat és főiskolásokat kérdeztünk arról, miért szeretnek a fővárosban tanulni - várjuk a kommenteket, kíváncsiak vagyunk a ti véleményetekre is.
Az a rengeteg színház, mozi, galéria, hangversenyterem...
Soha nem fogtok unatkozni.
Egy százéves újságra vagy egy egészen ritka könyvre van szükségetek ahhoz, hogy befejezzétek a szakdolgozatot? Még szerencse, hogy itt van az ország legnagyobb könyvtára, a Széchényi.
Rengeteg - de tényleg rengeteg - szórakozóhely közül lehet válogatni, mindegy, hogy romkocsmába, táncos helyre vagy valamilyen menő borbárba szeretnétek menni.
A Duna. Nem is kell magyaráznunk. A Margit-szigeten szuperül lehet tanulni, a Rómain hekket enni és lazulni a vizsga után, a BKK-hajón üldögélve átgondolni a továbbtanulási/munkavállalási terveket.
A belvárosi parkok. Két előadás között egy kicsit sütkérezni (ősszel: feltankolni még némi D-vitaminnal) a Károlyi-kertben, a Nemzeti Múzeum kertjében vagy éppen a Városligeti-tó partján? Tökéletes program.
Nyelvtanulás? Fél Európa itt bulizik (az erasmusosokról nem is beszélve), úgyhogy bármikor találhattok beszélgetőpartnert, ha szeretnétek gyakorolni a németet, angol, spanyolt vagy más nyelvet.
Cikksorozatunk második részében a vidéki egyetemvárosokban tanulókat kérdezzük meg arról, mit szeretnek a legjobban a campusukban és a városukban.
Vége a szavazásnak, megvan a legszebb vidéki egyetemváros
Tegnap éjfélkor lezárult a legszebb vidéki egyetemváros szavazás, több mint 21 000 ember szavazott az eltelt egy hét alatt, a győztes pedig hamar megszerezte a vezetést és a verseny végéig tartotta is. A szavazás első körében azt a húsz magyarországi várost gyűjtöttük össze, ahol van önálló felsőoktatási intézmény vagy egyetemi-főiskolai kar, és amelyek az ország legnépesebb települései közé tartoznak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
