Jelentősen emelkedett a diplomázók száma az országban, több mint kétezerrel többen szereztek diplomát 2016-ban, mint 2010-ben. Míg 7 évvel ezelőtt kevesebb, mint 66 ezren végeztek valamilyen felsőfokú képzésen, addig ez a szám a legutóbbi tanévben a legfrissebb adatok szerint meghaladta a 68 100-at - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.
Az államtitkár közölte: míg nappali képzésben 2010-ben 39 ezren végeztek, ez a szám a tavalyi év végére 43 ezerre nőtt. Az alapképzésben részt vevők és diplomát szerzők száma is jelentősen emelkedett. Míg 2009-ben 12 ezren végeztek, ez a szám 2017-ben meghaladta a 32 ezret. A mesterképzésen végzők száma 2010 és 2016 között csaknem a négyszeresére nőtt, 4 ezerről 15 ezer fölé emelkedett - ismertette Rétvári Bence.
Felhívta a figyelmet arra: a teljes lakosságban is magasabb lett a diplomások aránya, 19 százalékról 22,8 százalékra nőtt. Már több nő szerez oklevelet, mint férfi, a nők aránya 53,4 százalék, a férfiaké 46,6 százalék.
Rétvári Bence értékelése szerint a fenti adatok is cáfolják azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint kevesebben szereznének felsőfokú végzettséget Magyarországon. A diplomakiadási adatok "pontosabb képet adnak a felvételi adatoknál" - tette hozzá -, hiszen a felvettek egy része lemorzsolódik, nem fejezi be a tanulmányait.
Utoljára húsz éve volt ilyen kevés egyetemista és főiskolás az országban
Egyre kevesebb hallgató jár egyetemre és főiskolára, csökken a nappali képzésben résztvevők száma is. A legfrissebb adatok alapján azt láthatjuk, hogy több mint egy évtizede szinte töretlen a lejtmenet, mostanra olyan kevés hallgató jár felsőoktatási intézményekbe, mint 20 évvel ezelőtt - írja a portfolio.hu.
Kitért arra is: nemcsak a diplomások vannak többen, csökkent a nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők aránya; ez 2011-ben 4,9 százalék volt, míg jelenleg 3,2 százalék.
Azt mondta: az eredményekhez hozzájárultak a növekvő kormányzati támogatások és a hároméves felsőoktatási béremelési program is. A kormány továbbá az iskolába járáshoz kötötte a családi pótlék kifizetését, ez nagyban csökkentette a hiányzások számát, elősegítve az általános iskolai tanulmányok befejezését. A családokat és az képzések elvégzését segítő intézkedés a több százezer gyereket segítő bővült ingyenes iskolai étkeztetés és az egymillió gyermeknek járó ingyenes tankönyv is - sorolta az államtitkár.
Meghökkentő adatok: ennyivel emelkedett a diplomások száma száz éve alatt
A tavalyi mikrocenzus 1 millió 700 ezer diplomást mutatott ki, 1920-ban ez a szám 70 ezer volt. 1920-ban a 15 évnél idősebb népesség több mint 90 százaléka még csak az alapfokú iskolát végezte el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
