Kik búcsúzhatnak el a diákhitel-tartozásuktól 2018-ban? Mutatjuk, milyen változások lépnek életbe január 1-jén.
Jövő év elejétől számos változás lép életbe. Így vissza nem térítendő állami kamattámogatásként elengedik a diákhitel tartozás felét azoknak a nőknek, akiknek 2018. január 1-jét követően születik meg második gyermekük, a harmadik vagy további gyermek megszületése esetén pedig a teljes tartozásukat elengedik.
A hitel részleges vagy teljes elengedését örökbefogadott gyermek esetében is kérni lehet. Ha valakinek szabad felhasználású és kötött felhasználású diákhitele is van, csak az egyik hitelre kérheti a támogatást.
A törlesztési szakaszban lévő diákhitelesek terheit könnyíti, hogy adómentes lesz a munkavállaló diákhitelesek számára azon pénzbeli juttatást, amelyet megállapodásuk alapján a jövőben a munkáltató fizethet számukra a diákhitel törlesztése céljából. A diákhitel törlesztés adómentes béren kívüli pénzbeni, illetve cafeteria juttatásként adható a munkaviszony fennállásának időtartama alatt a kötelező diákhitel törlesztőrészlet erejéig, de 2018-ban havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig, azaz 27 600 forintig.
Így trükközhetnek az egyetemisták a diákhitellel: befektetésnek sem rossz?
A diákhitel I. keretében fölvett összeget a legjobban lakás-takarékpénztárban lehet fialtatni - mondta Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértője a szombati Magyar Nemzetben. Egy családban több ember is köthet lakáskasszás szerződést, minimálisan négy évre, havi 20 ezer forintos vállalás mellett, ami három szerződés esetében 60 ezer forint befizetését jelenti.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
