A hallgatói szerződés ügyében bejelentett legújabb változásokat is megvizsgálja az Európai Bizottság, mielőtt dönt...
A hallgatói szerződés ügyében bejelentett legújabb változásokat is megvizsgálja az Európai Bizottság, mielőtt dönt arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson-e Magyarország ellen ez ügyben - erről Andor László foglalkoztatásért felelős EU-biztos beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában.
A lap szerdai számában megjelent interjúban Andor László úgy fogalmazott: látni lehet azt, hogy van egyfajta törekvés a kormányzat részéről, hogy igazodjon a Bizottság elvárásaihoz, vagy azok legalább egy részéhez.
Hozzátette: két fontos észrevétel volt a bizottsági álláspontban: a célzottság, illetve az arányosság kérdése, vagyis meg kell állapítani azt, hogy mi a konkrét munkaerőpiaci probléma, amelyre válaszul a szabad munkavállalás korlátozásával akar élni a kormány, illetve hogy a korlátozás arányban legyen a probléma nagyságával.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
