Az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett 9 magyar egyetem került fel a Middle East Technical University - tudományos teljesítmény alapján összeállított - felsőoktatási világrangsorára. Az ELTE lett a legjobb magyar.
A magyar felsőoktatási intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegetem az 586. helyen végzett az ankarai egyetem által összeállított University Ranking by Academic Performance nevű rangsorán.
A második legjobb magyar intézmény a Semmelweis Egyetem (604.), harmadik a Debreceni Egyetem (620.). A Szegedi Tudományegyetem a 662., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 775., a Pécsi Tudományegyetem a 905., a Szent István Egyetem a 1533., a Közép-európai Egyetem az 1655., a Budapesti Corvinus Egyetem pedig az 1821.
A világrangsor élén - ez aligha meglepetés - a Harvard áll, a második a University of Toronto, a harmadik pedig az Oxford lett.
Az ankarai egyetem munkatársai 3000 intézményt vizsgálnak, ebből 2000 kerül fel a listára. A sorrendet a tudományos publikációk mennyisége és minősége alapján állították össze.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Pannon Egyetem jelezte, hogy a veszprémi intézmény is szerepel a listán, amit mi korábban nem vettünk észre. A PE az 1356. helyen áll, a magyar intézmények közt pedig a 7.
Itt az új egyetemi rangsor: három magyar egyetem került a legjobbak közé
Három magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, az élet- és orvostudományi képzési területről készített rangsorára. A legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem érte el, de a debreceni és a szegedi egyetemet is a legjobbak közé sorolták. A Semmelweis Egyetemet a QS felsőoktatási világrangsorának készítői a 262.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
