Itt az új egyetemi rangsor: három magyar egyetem került a legjobbak közé

Három magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, az élet- és orvostudományi képzési területről készített rangsorára. A legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem érte el, de a debreceni és a szegedi egyetemet is a legjobbak közé sorolták.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Semmelweis Egyetemet a QS felsőoktatási világrangsorának készítői a 262. helyre sorolták, ezzel az orvostudományi képzési területen oktató magyar egyetemek közül a legjobb eredményt érte el. A Debreceni Egyetem a 401-450., a Szegedi Tudományegyetem pedig a 451-500. helyig jutott.

A nemzetközi rangsor készítői négy szempontot vettek figyelembe: az intézmény hírnevét a tudományos szférában, a munkáltatói véleményeket, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, valamint az idézettségre utaló bibliográfiai indikátort (h-index citations).

Ahogy arról szeptemberben beszámoltunk, a 2015-ös négy helyett a legutóbbi összesített QS-világrangsorban már hat magyar egyetem szerepel. A magyar intézmények közül a HVG felsőoktatási rangsorában is rendre a legjobbak között végző Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a QS-rangsorban - a 2015-ös helyezéshez hasonlóan - az 501-550. helyen szerepel.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem megőrizte 601-650. helyét, a Debreceni Egyetemet a 651-700., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 701+ kategóriába sorolták a QS-rangsor készítői. Új magyar szereplő a listán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, mindkettő a 701+ kategóriában szerepel.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.