Újabb átszervezés? Elvennék a BME-től a gazdasági kart, az ELTE kapná meg

Állítólag az oktatási kormányzatból érkezett az ötlet. A BME óriási bevételtől eshet el.

  • Eduline
Wikipédia

A Budapesti Műszaki Egyetemről az ELTE-re kerülhet át a BME Gazdasági és Társadalomtudományi Kara - írja az Index. A portál szerint ha nem is az egész kar, de egy nagyobb, "jövedelmezőbb" - jelentsen ez bármit - része mindenképp az ELTE-hez kerül.

Az Index műegyetemi forrásai elmondták, még csak egyeztetnek az átalakításról, de az ötlet ez Emberi Erőforrások Minisztériumától ered.

A cél az lehet, hogy az ELTE is kapjon gazdasági tanszékeket, melyek egyelőre még nincsenek az ország egyik legnagyobb egyetemén. A kar üzleti és gazdasági tanszékén kívül azonban több olyan is átkerülhet így, amik már léteznek az ELTE-n, így aligha lesz rájuk szükség.

Andor György, a BME-s kar dékánja nemrég levelet írt az ügyben a kollégáknak, amiben a portál szerint az áll, hogy a nem állami feladatokat ellátó részek, mint az Idegen Nyelvi Központ, a Testnevelési Központ és a Tanárképző Központ ezután is a BME-nél marad. A levél lszerint ezen kívül minden, még az épület az átkerülne az ELTE-hez.

A kar csak tandíjakból több mint félmilliárd forintot termelt az egyetemnek 2015-ben, 2014-ben összesen 1,8 milliárdos bevétele volt.

A portál megkereste a tárcát is, ahol nem erősítették meg a terv létét, de nem is cáfolták azt.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.