Állítólag az oktatási kormányzatból érkezett az ötlet. A BME óriási bevételtől eshet el.
A Budapesti Műszaki Egyetemről az ELTE-re kerülhet át a BME Gazdasági és Társadalomtudományi Kara - írja az Index. A portál szerint ha nem is az egész kar, de egy nagyobb, "jövedelmezőbb" - jelentsen ez bármit - része mindenképp az ELTE-hez kerül.
Az Index műegyetemi forrásai elmondták, még csak egyeztetnek az átalakításról, de az ötlet ez Emberi Erőforrások Minisztériumától ered.
A cél az lehet, hogy az ELTE is kapjon gazdasági tanszékeket, melyek egyelőre még nincsenek az ország egyik legnagyobb egyetemén. A kar üzleti és gazdasági tanszékén kívül azonban több olyan is átkerülhet így, amik már léteznek az ELTE-n, így aligha lesz rájuk szükség.
Andor György, a BME-s kar dékánja nemrég levelet írt az ügyben a kollégáknak, amiben a portál szerint az áll, hogy a nem állami feladatokat ellátó részek, mint az Idegen Nyelvi Központ, a Testnevelési Központ és a Tanárképző Központ ezután is a BME-nél marad. A levél lszerint ezen kívül minden, még az épület az átkerülne az ELTE-hez.
A kar csak tandíjakból több mint félmilliárd forintot termelt az egyetemnek 2015-ben, 2014-ben összesen 1,8 milliárdos bevétele volt.
A portál megkereste a tárcát is, ahol nem erősítették meg a terv létét, de nem is cáfolták azt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
