Török Márk a jedi tanács elnöke lesz - ezt a flegma választ kapta a Csongrádhír.hu a szegedi egyetem hallgatói önkormányzatától, amikor arról kérdezték a szervezetet, a túlkoros HÖK-elnök milyen pozíciót fog betölteni a nemrég megvásárolt Telin TV-nél.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szegedi egyetem hallgatói önkormányzatának egyik vállalkozása, a Hallgatói Mozgalom Vagyonkezelő Kft. vásárolta meg a Telin TV-t üzemeltető céget, amelyben így 100 százalékos tulajdonrészt szerzett. A vételár 500 ezer forint volt, a hallgatói szervezet közleményében köszönetet mondott Oláh János tulajdonosnak a szegedi kábelcsatorna jelképes eladási áráért.
A Csongrádhír.hu szeretette volna megtudni, milyen szerepet kap Török Márk HÖK-elnök a csatornánál, mire a hallgatói önkormányzat sajtósa e-mailben azt választolta:
A jedi tanács elnöke lesz
a tv-n belül :-)
A hírportál többi kérdésére érdemben válaszolt. A Telin TV munkatársai folytatják a munkájukat a csatornánál. Az, hogy kik fogják a főbb pozíciókat betölteni, csak februárban derül ki. Ugyanis ekkor születnek végleges döntések a kérdésben, valamint a műsorstruktúrát is ekkorra alakítják ki. A lehető legszélesebb mértékben szeretnének a műsorokat hallgatókkal előállítani, egy olyan tv-t kívánnak létrehozni, amely a hallgatóktól a hallgatóknak lesz.
Bíróság dönthet a túlkoros szegedi HÖK-elnök sorsáról
Bíróság döntheti el, vezetheti-e a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatát Török Márk, aki már tíz éve HÖK-elnök - derül ki az Ikotity István LMP-s képviselő kérdésére adott írásbeli válaszból. Az LMP-s képviselő arról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, „rendben van-e, hogy Török Márk maradhat a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke egy évtized után is?".
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
