40 oktató mondott fel a BME gazdasági karán.
Miután kiderült, hogy 40 oktató felmondott a BME gazdálkodástudományi karán, megkerestük az intézmény dékánját.
Koltai Tamás egy rektori-dékáni közös nyilatkozatot juttatott el az eduline-hoz, amiben arról írnak, hogy egy olyan megoldáson dolgoznak, amely lehetővé teszi a biztonságos tanévkezdést.
A BME GTK 217 fős oktatói létszámának csökkenése 40 fővel a kar eredményes működését nem veszélyezteti. A BME és az ELTE egy olyan együttműködési megállapodás előkészítésén dolgozik, amely lehetővé teszi a biztonságos tanévkezdést, valamint azt, hogy a hallgatók az eddig megszokott módon folytathassák tanulmányikat.
A fenti sorokból az is biztosan tudható, hogy az oktatók nagyobb része az ELTE frissen alakult gazdasági intézetéhez igazolt.
A nyilatkozatból az is kiderül, hogy az oktatók július 6-án adták be felmondásukat. A dékán és a rektor szerint ezek az oktatók korábban a GTK ELTE-hez csatolása mellett foglaltak állást.
Ez állhat a BME oktatóinak tömeges felmondása mögött
Év elején még úgy tűnt, biztosan az ELTE része lesz a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudomjányi Egyetem gazdasági kara, de hirtelen mégis megegyeztek a maradásban. Állítólag ennek ellenére nem javult az egyetem vezetése és a kar oktatói viszony, ezért mondhattak fel 40-en még júliusban. Közben az ELTE-n már gőzerővel dolgoznak egy gazdasági kar beindításán.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
