Év elején még úgy tűnt, biztosan az ELTE része lesz a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudomjányi Egyetem gazdasági kara, de hirtelen mégis megegyeztek a maradásban. Állítólag ennek ellenére nem javult az egyetem vezetése és a kar oktatói viszony, ezért mondhattak fel 40-en még júliusban. Közben az ELTE-n már gőzerővel dolgoznak egy gazdasági kar beindításán.
Mint ismert, már a minsiztérium és az ELTE is rábólintott arra, hogy a BME gazdasági kara az ELTE keretei között folytassa a tudományos munkát, amikor januárban végül ez mégis meghiúsult. A kiválás körüli események közben a kar dékánját, Andor Györgyöt előbb felfüggesztette a BME rektora, majd el is bocsátották.
Most az Index ír arról, hogy Andor az ELTE létrehozta a kari önállóságú Gazdaságtudományi Intézetet, és Andor jelenleg ennek az intézetnek a munkatársa.
BME-GTK: A HÖK szerint a diploma előtt állóknak lesz a legnehezebb
2017 szeptemberétől közel 40 oktató távozik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karáról - derült ki ma reggel. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatától megtudtuk, hogy a távozó oktatóknak lehetősége van visszaoktatni a BME-re, így a hallgatók remélhetőleg keveset éreznek majd a változásokból.
Közben a BME-n állítólag nem teljesült az intézmény azon ígérete, hogy megoldást találnak a GTK által korábban felvetett problémák orvoslására. A portál szerint emiatt tudható volt, hogy sokan felmondanak, ami júliusban be is következett, miután nem azt nevezték ki dékánná, akit a karon szerettek volna. A legtöbben az Index tudomása szerint az ELTE új gazdasági intézeténél folytatják.
Az ELTE gazdasági intézetének képzéseit még akkreditálni kell, de állítólag 2018 szeptemberében már elindulhatnak. Alapképzéseken túl mesterszakok és doktori iskola is indulna.
Azt nem tudni, pótolhatók-e a felmondott oktatók a BME-n őszre, mivel közalkalmzotti álláshelyekről van szó, így pályáztatni kell a pozíciókat, ami akár hónapokat is igénybe vehet.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
