Legyen Hoffmann Rózsa a köztársasági elnök - tipp a Fidesznek

„Férfiuralom helyett esélyegyenlőséget” – ezzel a mottóval kapányol Hoffmann Rózsa mellett a Honfoglalás 2000...

  • Eduline
Hoffmann Rózsa - van, aki őt látná szívesen a köztársasági elnöki székben
Túry Gergely

„Férfiuralom helyett esélyegyenlőséget” – ezzel a mottóval kapányol Hoffmann Rózsa mellett a Honfoglalás 2000 Egyesület, amely szerint az oktatási államtitkárból ideális köztársasági elnök lenne.

„Az egyesület véget vetne a férfiak túlzott képviseletének a közéletben, így a magas, nagy felelősséggel járó pozíciókban is. Lehetőséget kell adni a hölgyeknek, hogy kifejthessék tudásukat, hogy tanúbizonyságot tehessenek alkalmasságukról, és hogy élhessenek női mivoltukból fakadó szociális érzékenységükkel, empatikus lelkialkatukkal” – írják közleményükben.

Az egyesület írásban kérte a KDNP elnökségét és a Fidesz-frakciót, hogy „javasolják az országgyűlésnek Hoffmann Rózsa asszony köztársasági elnökké választását”.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.