Az 5. helyen, a magyar egyetemek közül a legjobb eredménnyel végzett a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) New Europe ranking elnevezésű listáján.
Az új rangsorban a 2004 óta az Európai Unióhoz csatlakozott országok egyetemei találhatók, a rangsorolás módszere megegyezik a THE World University Rankings metódusával - közölte a Semmelweis Egyetem.
A 13 ország 53 egyeteme közül az első a Tartui Egyetem (Észtország) lett, 2. és 3. helyen két ciprusi intézmény áll, a közép-kelet-európai régióból a Semmelweis Egyetemet csak a prágai Károly Egyetem előzte meg.
Magyarországról összesen 7 felsőoktatási intézmény került fel a listára: a Semmelweis Egyetem az 5., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11., a Pécsi Tudományegyetem a 13., a Szegedi Tudományegyetem a 18., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 25., a Debreceni Egyetem a 27., a Corvinus Egyetem pedig a 31-40. helyen végzett a rangsorban. A vizsgált országok közül Csehország szerepel a legjobban, onnan 13 egyetem került fel a listára.
A THE rangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik össze az intézményeket, ezek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció.
Itt az új felsőoktatási rangsor: mind a négy orvosi egyetem a legjobb 500 közé került
A Semmelweis Egyetem, a debreceni, szegedi és a pécsi egyetem is felkerült a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási világrangsorára. Az orvosi és egészségtudományi képzéseket indító intézmények ötszázas listáját amerikai, brit és ausztrál egyetemek vezetik. A Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem képzéseit a 301-400.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
