A képzés befejezését követő húsz évben tanulmányaik időtartamával megegyező időt kell Magyarországon dolgozniuk az...
A képzés befejezését követő húsz évben tanulmányaik időtartamával megegyező időt kell Magyarországon dolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak a felsőoktatási törvény kedden elfogadott módosítása alapján. A jogszabályt kedden kormánypárti és jobbikos szavazatokkal hagyták jóvá a képviselők.
A kormány korábban, a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel kötött megállapodás előtt még azt tervezte, hogy az állami támogatással tanulóknak a képzési idejük kétszeresén át kell idehaza dolgozniuk. Változás az is, hogy a volt hallgatóknak nem kell teljesíteniük az említett feltételt, ha három gyermeket szülnek.
Az elfogadott javaslat rögzíti: az ösztöndíjas képzés esetében a jelentkezőnek a beiratkozáskor nyilatkoznia kell a képzés feltételeinek vállalásáról, így a későbbi magyarországi munkavállalásról.
A törvény szerint az ösztöndíjnak vagy egy részének a visszatérítését a munkáltató átvállalhatja, ha a hallgató a képzési feltételeket nem teljesíti. Ebben az esetben a képzési költség inflációval növelt összeget kell visszafizetni (a korábbi kormánytervek szerint a jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal kellett volna törleszteni). A visszafizetésre kötelezettek részletfizetést is kérhetnek: ötmillió forint alatti visszatérítési kötelezettség esetén legfeljebb tíz évre, afölött tizenöt évre szólóan.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
