A képzés befejezését követő húsz évben tanulmányaik időtartamával megegyező időt kell Magyarországon dolgozniuk az...
A képzés befejezését követő húsz évben tanulmányaik időtartamával megegyező időt kell Magyarországon dolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak a felsőoktatási törvény kedden elfogadott módosítása alapján. A jogszabályt kedden kormánypárti és jobbikos szavazatokkal hagyták jóvá a képviselők.
A kormány korábban, a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel kötött megállapodás előtt még azt tervezte, hogy az állami támogatással tanulóknak a képzési idejük kétszeresén át kell idehaza dolgozniuk. Változás az is, hogy a volt hallgatóknak nem kell teljesíteniük az említett feltételt, ha három gyermeket szülnek.
Az elfogadott javaslat rögzíti: az ösztöndíjas képzés esetében a jelentkezőnek a beiratkozáskor nyilatkoznia kell a képzés feltételeinek vállalásáról, így a későbbi magyarországi munkavállalásról.
A törvény szerint az ösztöndíjnak vagy egy részének a visszatérítését a munkáltató átvállalhatja, ha a hallgató a képzési feltételeket nem teljesíti. Ebben az esetben a képzési költség inflációval növelt összeget kell visszafizetni (a korábbi kormánytervek szerint a jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal kellett volna törleszteni). A visszafizetésre kötelezettek részletfizetést is kérhetnek: ötmillió forint alatti visszatérítési kötelezettség esetén legfeljebb tíz évre, afölött tizenöt évre szólóan.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
