Három magyarországi intézmény is felkerült a Quacquarelli Symonds (QS) 2014/2015-ös, a legjobb művészeti és bölcsészettudományi képzéseket indító egyetemek rangsorára.
A négyszáz intézményt rangsoroló listán a Közép-európai Egyetem (Central European University) érte a legjobb helyezést - az intézmény a 150. lett. A Szegedi Tudományegyetem a 181., az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a 304. helyen végzett. A rangsort a Harvard vezeti, a második az Oxford, a harmadik pedig a Cambridge.
A tudományterület szerinti listákat négy szempont alapján állítja össze a QS: figyelembe veszik az intézmény hírnevét a tudományos szférában, a munkáltatói véleményeket, a tudományos munkák idézési gyakoriságát, valamint az idézettségre utaló bibliográfiai indikátort (h-index citations).
A magyar egyetemek az intézmények tudományos hírneve szerinti listában teljesítettek a legjobban: a CEU a 111., a Szegedi Tudományegyetem a 130., az ELTE pedig a 201. helyen végzett. A munkáltatói vélemények alapján összeállított rangsorban a CEU a 168., a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 201. - holtversenyben több másik intézménnyel.
Ahogy arról az eduline beszámolt, a Quacquarelli Symonds összesített, 2014/15-ös rangsorában négy magyar egyetem szerepel: a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem. A Semmelweis Egyetem érte el a legjobb eredményt az élet- és orvostudományi területről készített listában: erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
