Orbán: "aki az adófizetők pénzén tanul, annak egy ideig itt kell maradnia"

„Aki az adófizetők pénzéből fizetett állami ösztöndíjon tanul, annak vállalnia kell, hogy egy ideig itt marad, és...

  • Eduline
Honéczy Barnabás/MTI

„Aki az adófizetők pénzéből fizetett állami ösztöndíjon tanul, annak vállalnia kell, hogy egy ideig itt marad, és Magyarországon dolgozik” – mondta Orbán Viktor, aki keddi évértékelő beszédében kitért arra is, hogy akinek nem jut, vagy nem akar állami ösztöndíjat, annak kétszázalékos kamatozású, hosszú lejáratú hitelt nyújt az állam a tanuláshoz.

A hvg.hu összefoglalója szerint a kormányfő azt mondta, az egyetemek és főiskolák jövőjét nem központi, adminisztratív akarat, hanem a diákok választása dönti el – ennek ellentmond, hogy az eddigi finanszírozási rendszerrel ellentétben ettől az évtől a kormány határozza meg az államilag finanszírozott helyek számát az intézményekben és a képzési területeken.

Mindez azt jelenti, hogy idén 20 ezerrel kevesebben tanulhatnak teljesen ingyen, emiatt az intézmények 20 százaléka is megszűnhet öt éven belül. A képzéseken belül a jogász és közgazdász szakok keretszámait nyirbálták meg a legjobban. A bejelentés a HÖOK-ot is meglepte, de a héten már Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is elmorfondírozott a kérdésen a Népszabadságnak adott interjújában: „az oktatási államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámok meghatározásakor”.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.