„Aki az adófizetők pénzéből fizetett állami ösztöndíjon tanul, annak vállalnia kell, hogy egy ideig itt marad, és...
„Aki az adófizetők pénzéből fizetett állami ösztöndíjon tanul, annak vállalnia kell, hogy egy ideig itt marad, és Magyarországon dolgozik” – mondta Orbán Viktor, aki keddi évértékelő beszédében kitért arra is, hogy akinek nem jut, vagy nem akar állami ösztöndíjat, annak kétszázalékos kamatozású, hosszú lejáratú hitelt nyújt az állam a tanuláshoz.
A hvg.hu összefoglalója szerint a kormányfő azt mondta, az egyetemek és főiskolák jövőjét nem központi, adminisztratív akarat, hanem a diákok választása dönti el – ennek ellentmond, hogy az eddigi finanszírozási rendszerrel ellentétben ettől az évtől a kormány határozza meg az államilag finanszírozott helyek számát az intézményekben és a képzési területeken.
Mindez azt jelenti, hogy idén 20 ezerrel kevesebben tanulhatnak teljesen ingyen, emiatt az intézmények 20 százaléka is megszűnhet öt éven belül. A képzéseken belül a jogász és közgazdász szakok keretszámait nyirbálták meg a legjobban. A bejelentés a HÖOK-ot is meglepte, de a héten már Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is elmorfondírozott a kérdésen a Népszabadságnak adott interjújában: „az oktatási államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámok meghatározásakor”.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
