Az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a magyar...
Az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés miatt.
A HÖOK közleményben úgy fogalmaz: "meggyőződésünk, hogy a hallgatói szerződés intézménye - szellemiségét tekintve - ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel, ezért felkérjük Szabó Mátét, hogy éljen a számára ombudsmanként elérhető eszközzel, és kérjen utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól".
A HÖOK szerint a kormány vitatott intézkedései több ponton is sértik a hallgatók alaptörvényben foglalt jogait, s ráadásul nem törvényben, hanem kormányrendeletben szabályozták a hallgatói szerződést.
Álláspontjuk szerint a kormány céljait nem az alapvető jogok korlátozásával, hanem gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet és kell megvalósítani. Ilyen eszköz lehet a többi között a bérek rendezése, illetve az egyes szakmák és hivatások pályamodelljeinek megalkotása.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A 2026-os választásokon kétharmadot szerző Tisza Párt elnöke ünnepi beszédében külön szólt a fiatalokhoz is. Ezen kívül többek között lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt és megígérte, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
