Hr-tanácsokkal bombázza Hoffmann Rózsát a HÖOK – a hallgatók szerint az oktatási államtitkárságon is jobban menne a...
Hr-tanácsokkal bombázza Hoffmann Rózsát a HÖOK – a hallgatók szerint az oktatási államtitkárságon is jobban menne a munka, ha felvennének néhány – „az ország felemelkedését köztudottan nem felgyorsító” – jogászt, szociológust és kommunikációs szakembert.
A hallgatói önkormányzati vezetőknél alighanem Hoffmann Rózsa legutóbbi – sokadik alkalommal elismételt – munkaerő-piaci helyzetjelentése verte ki a biztosítékot: az államtitkár szerint az országot nem a jogászok, a szociológusok és a kommunikáció szakosok „emelik majd fel”, hanem a műszaki, informatikai és természettudományos végzettségűek.
A HÖOK – amely „mélyen megdöbbent” Hoffmann Rózsa kijelentésén – oda-odaszúr a Facebook-oldalán közzétett nyílt levéllel: „néhány jogász, szociológus és kommunikációs szakember alkalmazása érdemben tudná javítani a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága által végzett munka szakmai színvonalát, hiszen az új alkalmazottak alighanem képesek lennének olyan változások előterjesztésére a magyar felsőoktatással kapcsolatban, amelyek nem ellentétesek Magyarország alaptörvényével, az Európai Unió jogszabályaival, és nem leszakítják, hanem segítik a felzárkózásban a szegényebb társadalmi rétegeket”.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
