Az ösztöndíjak és a fizetések is késnek a Nyugat-magyarországi Egyetemen

Nem csak a fizetések késnek a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a hallgatók sem kapták meg ösztöndíjukat, több...

  • Szabó Fruzsina
Wikipedia

Nem csak a fizetések késnek a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a hallgatók sem kapták meg ösztöndíjukat, több épületben pedig fűtés sincs - tudta meg az eduline. Ahogy arról pénteken beszámoltunk, Szabó Péter, az Apáczai Csere János Kar dékánja körlevélben közölte az oktatókkal és a hallgatókkal, hogy az egyetem anyagi problémái miatt késnek a fizetések, a rektor és a gazdasági főigazgató ezért múlt szerdán Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral tárgyalt az intézmény helyzetéről.

"A szeptember havi bérek átutalása jövő hét elejétől várhatóan felgyorsul, és – az elmúlt hónapok gyakorlata szerint – a beérkező pénzeszközök függvényében, a legkisebb jövedelmektől kezdve, folyamatosan – várhatóan október 21-ig – megtörténik" - zárult a levél.

Demonstrálnának a hallgatók

A Benedek Elek Pedagógiai Kar hallgatói önkormányzata az ösztöndíjak és a fizetések késése miatt demonstrációt szervezne, október 16-án pedig egy hallgatói fórumot is tartanak. "Ez a hallgatók közös érdeke attól függetlenül, hogy valaki részesül-e ösztöndíjban, vagy sem, álljunk ki saját hallgatótársainkért és oktatóinkért, a legnagyobb télben ne kelljen egy fűtetlen épületben órát hallgatnunk" - írja a HÖK az esemény Facebook-oldalán. A szerdai fórumon a kar dékánja is részt vesz, és válaszol a hallgatók kérdéseire.

Volt már ilyen

Nem ez az első alkalom, hogy késnek a fizetések a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a májusi fizetéseket is jókora csúszással kapták meg a dolgozók, akkor ugyanis az intézmény kincstári főszámlájának terhére több cég azonnali fizetési meghagyást nyújtott be.

Az egyetem - több más felsőoktatási intézményhez hasonlóan - komoly anyagi problémákkal küzd: Faragó Sándor rektor május végén jelentette be, hogy nem tudják tovább finanszírozni a székesfehérvári geoinformatikai kart, ezért az oktatók és a dolgozót többségét elbocsátják, a képzéseket pedig Sopronba költöztetik át.

Az intézmény tavaly 7,3 milliárd forint támogatást kapott, idén ez az összeg 5,1 milliárdra csökkent - igaz, a felsőoktatási államtitkárság május végén azt közölte, az intézmény 1,5 milliárd forintot kap a struktúraváltási alapból.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.