A gólyatábori erőszak keltette botrány sem volt arra elég, hogy felmérjék a helyzet súlyosságát.
A Magyar Nemzet emlékeztet rá, hogy itthon továbbra sem készült felmérés azzal kapcsolatban, hogy hány diákot ér valamilyen szexuális jellegű abúzus a felsőoktatásban eltöltött évei alatt.
Az Egyesült Államokban ma is zajlik az egyetemek átvilágítása, és a statisztikák szerint a felsőoktatásban tanuló nők 21 százalékát érte szexuális erőszak, ami brutális szám.
Ehhez egy lelkes aktivista, Annie E. Clark közbenjárására volt szükség. A fiatal lány az intézmények vezetőinél hiába kopogtatott, ők elzárkóztak a szennyes kiteregetésétől, ekkor magasabb szintek felé fordult, a hatóságok ezek után kezdték el felderíteni az eseteket.
A hazai egyetemek honlapján a lap nem talált olyan menüpontot, ami az ilyen jellegű támadások áldozatain hivatott segíteni. Az ELTE jogi kara a gólyatábori eset után mentorprogramot indított, illetve az intézmény többi karán is elkezdte felmérni a helyzetet.
Arról nem kaphatunk egyelőre képet, hogy hány nőt ér szexuális jellegű zaklatás vagy erőszak a hazai felsőoktatásban.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
