A gólyatábori erőszak keltette botrány sem volt arra elég, hogy felmérjék a helyzet súlyosságát.
A Magyar Nemzet emlékeztet rá, hogy itthon továbbra sem készült felmérés azzal kapcsolatban, hogy hány diákot ér valamilyen szexuális jellegű abúzus a felsőoktatásban eltöltött évei alatt.
Az Egyesült Államokban ma is zajlik az egyetemek átvilágítása, és a statisztikák szerint a felsőoktatásban tanuló nők 21 százalékát érte szexuális erőszak, ami brutális szám.
Ehhez egy lelkes aktivista, Annie E. Clark közbenjárására volt szükség. A fiatal lány az intézmények vezetőinél hiába kopogtatott, ők elzárkóztak a szennyes kiteregetésétől, ekkor magasabb szintek felé fordult, a hatóságok ezek után kezdték el felderíteni az eseteket.
A hazai egyetemek honlapján a lap nem talált olyan menüpontot, ami az ilyen jellegű támadások áldozatain hivatott segíteni. Az ELTE jogi kara a gólyatábori eset után mentorprogramot indított, illetve az intézmény többi karán is elkezdte felmérni a helyzetet.
Arról nem kaphatunk egyelőre képet, hogy hány nőt ér szexuális jellegű zaklatás vagy erőszak a hazai felsőoktatásban.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
