Az állam nem vonul ki teljesen a felsőoktatásból, például a tanárképzést a jövőben is támogatja, az egyetemek és...
Az állam nem vonul ki teljesen a felsőoktatásból, például a tanárképzést a jövőben is támogatja, az egyetemek és főiskolák továbbra is állami épületekben működnek - mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár a szombati Magyar Hírlapban.
A helyettes államtitkár szerint az egyetemek és főiskolák állami ingatlanokat használnak, ez is egyfajta állami támogatás. A jogászképzésből sem vonult ki az állam, hiszen a jogi karok is ingyenesen használt állami épületben működnek, az önköltséges képzésben jogot hallgatók befizetései után az egyetemnek más területeken működő gazdasági társaságokkal ellentétben - egyébként nagyon helyesen - nem kell adót fizetnie - tette hozzá.
"Mindezek ellenére nem tagadjuk, hogy önfenntartó felsőoktatás kialakítása a távlati célunk" - mondta Maruzsa Zoltán.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
