Itt a "nem megfelelő minőségű" szakok listája: a legjobb egyetemeket is érinti

Listát készített a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) azon szakokról, melyek ugyan elindulhatnak szeptemberben, a bizottság megítélése szerint mégsem megfelelő minőségűek.

  • Eduline

 

Shutterstock

A 2016 szeptemberétől induló, a Felvi.hu honlapon meghirdetett felsőoktatási képzések kapcsán a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az érdeklődők tájékoztatására honlapján közzétette azon képzések listáját, melyek indítását a MAB nem támogatta, illetve melyeket a működés közbeni értékelés során nem akkreditált – írta a MAB közleményében.

A meghirdetett képzések mindegyike, így a MAB listán szereplők is, az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett, hivatalosan engedélyezett képzések, ám ezek minőségét a MAB nem találta kielégítőnek.

Kapcsolódó cikkek

A legjobb orvosi karok

A legjobb jogi egyetemek

A legjobb bölcsészkarok

A legjobb egyetemek friss listája

A legjobb informatikai képzések

Hogy ez pontosan mit jelent? Megkerestük a MAB-ot, ahonnan megtudtuk, az, hogy a bizottság nem támogatja, vagy nem akkreditálja a szakokat, az indulásukat nem befolyásolja.

"A listát a potenciális hallgatók, a jelentkezők tájékoztatására tettük közzé, hogy tisztában legyenek azzal, hogy melyek a MAB által nem megfelelő minőségűnek tartott, most meghirdetett képzések" – írták válaszukban.

A listát letölthetitek innen. A listán a legnagyobb hazai egyetemek egyes szakjai is szerepelnek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.