A magyar oktatás legneuralgikusabb pontja a nyelvoktatás, ebben mélyen az uniós átlag alatt vagyunk - mondta Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa a felsőoktatás helyzetéről rendezett budapesti konferencián.
A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja által rendezett, Magyar felsőoktatás 2015. - Fokozatváltás, központosítás, szűkítés című konferencián a biztos hozzátette: úgy látja, épp "a sovány idegennyelv-tudás" az érvényesülés egyik legfontosabb gátja a tehetséges, szorgalmas fiatalok számára.
Navracsics Tibor előadásában arról is beszélt, hogy a felsőoktatásnak stratégiai jelentősége van az EU versenyképességének megőrzése, helyreállítása szempontjából. Jelezte: az oktatásügyre gazdasági tényezőként kell gondolni, és el akarja fogadtatni a pénzügyminiszterekkel is, hogy "az oktatásra fordított pénz nem társadalompolitikai kiadás, hanem gazdaságpolitikai befektetés".
Itt vannak a tervek
Mint mondta, az Európa2020 stratégiai dokumentum öt nagy, a versenyképességet javító fejlesztési célt határozott meg, ebből kettő az oktatáshoz kapcsolódik. Az egyik cél a korai iskolaelhagyás arányának 10 százalék alá csökkentése, a másik pedig, hogy a felsőfokú oktatásban résztvevők arányát 40 százalékhoz közelítse a korcsoportban. Hozzátette: jó esély van arra, hogy ezeket a célokat az EU elérje.
Hozzátette, Magyarországon tíz év alatt 18 százalékról 34 százalékra emelkedett a felsőoktatásban résztvevők aránya, ami még mindig alatta van az unió jelenlegi, 38 százalékos álagának.
Elmondta: az unióban a felsőfokú végzettségűek 80 százaléka tud három éven belül elhelyezkedni, ez az arány Magyarországon 86 százalék. Vagyis - mint mondta - a magyar gazdaság egyre fokozottabb mértékben tudja hasznosítani a felsőfokú végzettségűeket.
"Nincs olcsóbb felzárkóztatási eszköz, mint az oktatás"
Navracsics Tibor szólt arról is, hogy az adatok szerint minél magasabb a társadalmi kohézió - azaz minél alacsonyabbak a jövedelmi különbségek és minél kiegyenlítettebbek az esélyek - annál erősebb a versenyképesség a gazdaságban, annál kevesebb pénzt költenek felzárkóztatásra, és annál kisebb szakadékot kell áthidalni egyéb kormányzati eszközökkel.
"Nincs olcsóbb és hatékonyabb felzárkóztatási eszköz, mint az oktatás, a közoktatás és a felsőoktatás" - szögezte le a biztos. Kiemelte azt is: a magyar felsőoktatás-politikának és az intézményeknek foglalkozniuk kell azzal, hogy Magyarországon a beiratkozottak 47 százaléka végzettség nélkül hagyja el az intézményeket, ez az egyik legrosszabb arány az unióban. Hozzátette: ennek egyik oka a nyelvvizsga-követelmény, de ebből nem szabad engedni.
Hangsúlyozta: az elméleti képzés mellett, azt háttérbe nem szorítva, de erősíteni kell a gyakorlati képzést. A cél az, hogy a felsőoktatásban megszerezhető tudás minél könnyebben konvertálható legyen a hallgatók számára a munkaerő-piacon - jegyezte meg.
Az Erasmus+ programról szólva elmondta: az az egyik legnépszerűbb integrációs program, és a magyar egyetemek vonzóak a külföldi hallgatók számára. 2014 volt az első év, amikor Magyarországon az idelátogató hallgatók száma meghaladta az innen elmenők számát: 4764 hallgató jött ide, és 4025 utazott ki.
A legnépszerűbb fogadóegyetemek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a legnagyobb kibocsátók pedig a BCE, az ELTE és a BME.
Figyelmeztető jelnek nevezte, hogy a nem budapesti egyetemek közül egyedül az SZTE tud jó eredményt felmutatni ebben, ez pedig a magyar felsőoktatás nemzetközi beágyazottságára utal, arra, hogy van néhány egyetem, amelyet ismernek külföldön, része nemzetközi kutatási programnak, hálózatnak, de nem tudták megoldani, hogy az egész magyar felsőoktatási rendszer, mint rendszer ágyazódjon be a nemzetközi felsőoktatásba. Ez lesz a jövő egyik fontos feladata - szögezte le Navracsics Tibor.
