Minden tudományos dolgozat egy rendszerbe kerülhet 2020-tól az EU-ban

Hatalmas előrelépés lesz, ami az összes tudományos kutatást felpörgetheti.

  • Eduline

A különböző tudományágaknak az évszázadok során mindig működött egy információmegosztási hálózata - szigorúan véve az inkvizíció könyvégetése elől kimentett írások is ilyen utat jártak be. Napjainkban sincs ez másként, de mire egy ilyen hálózaton végigfut egy-egy új, tudományos jelentőségű publikáció, rengeteg idő vész kárba, sokszor hónapok, vagy évek telnek el, míg az egy területen dolgozók szélesebb közössége is megismer egy tanulmányt.

Mondani sem kell, ez a tudományos és technológiai versenyfutásban egyre inkább megengedhetetlen. Ráadásul nem segíti az interdiszciplínák erősödését sem, hiszen az összehangolásra váró tudományos eredmények külön hálózaton futnak végig.

Számos megoldás próbálta eddig megvetni a lábát ezen a sajátos piacon, ilyen az Academia.edu (közel 38 millió különböző publikációval), valamint a holland gyökerű Elsevier, mely egyre inkább nagyágyúnak számít a magasan jegyzett tudományos publikációk terén.

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Hollandia azonban közös uniós megoldásban gondolkodott. Egyelőre úgy látszik, hogy sikeresen végigvihetik a döntéshozókon, hogy az EU maga alakítson ki egy olyan online rendszert, amelyben minden olyan publikáció elérhetővé váljon, melynek megírását közpénzből, illetve uniós forrásból finanszírozták. Lényegében minden állami egyetemnek - illetve a többi csatlakozónak - nem csak lehetősége, de kötelessége is lesz a szabad hozzáférhetőség jegyében feltölteni a tudományos munkáikat.

Ez nem a teljes dokumentáció feltöltését jelenti, de az eredmények mellett az azt megalapozó adatokat is nyilvánossá kellene tenni, mely alól csak komoly szerzői jogi, vagy biztonsági esetekben lehetne kivételt adni - írja a 444. Képzeljünk el egy rendszert, ahol könnyen kereshető formában minden fontos, specifikus és friss kutatási eredményhez hozzáférhetünk, ezt követően felvehetjük a kapcsolatot más kutatókkal, hogy együtt újabb és újabb eredményekre jussunk.

A portál felhívta a figyelmet arra is, hogy a holland kormány a lépéssel ráadásul egy sikeres nemzeti vállalkozásukat törheti le (Elsevier), ami jól mutatja a közös ügyek elsőbbsége iránti elköteleződést.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.