Hatalmas előrelépés lesz, ami az összes tudományos kutatást felpörgetheti.
A különböző tudományágaknak az évszázadok során mindig működött egy információmegosztási hálózata - szigorúan véve az inkvizíció könyvégetése elől kimentett írások is ilyen utat jártak be. Napjainkban sincs ez másként, de mire egy ilyen hálózaton végigfut egy-egy új, tudományos jelentőségű publikáció, rengeteg idő vész kárba, sokszor hónapok, vagy évek telnek el, míg az egy területen dolgozók szélesebb közössége is megismer egy tanulmányt.
Mondani sem kell, ez a tudományos és technológiai versenyfutásban egyre inkább megengedhetetlen. Ráadásul nem segíti az interdiszciplínák erősödését sem, hiszen az összehangolásra váró tudományos eredmények külön hálózaton futnak végig.
Számos megoldás próbálta eddig megvetni a lábát ezen a sajátos piacon, ilyen az Academia.edu (közel 38 millió különböző publikációval), valamint a holland gyökerű Elsevier, mely egyre inkább nagyágyúnak számít a magasan jegyzett tudományos publikációk terén.
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Hollandia azonban közös uniós megoldásban gondolkodott. Egyelőre úgy látszik, hogy sikeresen végigvihetik a döntéshozókon, hogy az EU maga alakítson ki egy olyan online rendszert, amelyben minden olyan publikáció elérhetővé váljon, melynek megírását közpénzből, illetve uniós forrásból finanszírozták. Lényegében minden állami egyetemnek - illetve a többi csatlakozónak - nem csak lehetősége, de kötelessége is lesz a szabad hozzáférhetőség jegyében feltölteni a tudományos munkáikat.
Ez nem a teljes dokumentáció feltöltését jelenti, de az eredmények mellett az azt megalapozó adatokat is nyilvánossá kellene tenni, mely alól csak komoly szerzői jogi, vagy biztonsági esetekben lehetne kivételt adni - írja a 444. Képzeljünk el egy rendszert, ahol könnyen kereshető formában minden fontos, specifikus és friss kutatási eredményhez hozzáférhetünk, ezt követően felvehetjük a kapcsolatot más kutatókkal, hogy együtt újabb és újabb eredményekre jussunk.
A portál felhívta a figyelmet arra is, hogy a holland kormány a lépéssel ráadásul egy sikeres nemzeti vállalkozásukat törheti le (Elsevier), ami jól mutatja a közös ügyek elsőbbsége iránti elköteleződést.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
