Eredményesen zárult a kancellári pályázatok második fordulója, így abban a nyolc állami felsőoktatási intézményben is hamarosan megkezdhetik munkájukat a kancellárok, amelyekben nem volt sikeres az első pályázat - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden.
Felidézték: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere július 28-án huszonkilenc pályázatot jelentetett meg az állami felsőoktatási intézmények kancellári megbízására, és huszonegy intézményben lett sikeres a pályázat. Ezekben az intézményekben a kancellárok november 15-ei hatállyal megkezdték tevékenységüket, a maradék nyolcban pedig november 7-én új pályázatot írtak ki. Határidőre (november 24-éig) 102 pályázó nyújtott be 143 pályázatot.
Az első fordulóhoz hasonlóan a pályázókat egy bizottság hallgatta meg, majd tájékoztatták véleményükről az emberi erőforrások miniszterét, mint javaslattevőt. Végül a miniszterelnök - mint a kinevezési jogkör gyakorlója - a miniszter javaslatai alapján hozott döntést a kancellárok személyével kapcsolatban - írta az Emmi.
Közleményük szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Scheuer Gyula, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Kupper András, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Papp Csilla, a veszprémi Pannon Egyetemen Kovács Gyula, a Szegedi Tudományegyetemen Devecz Miklós, a Pécsi Tudományegyetemen Jenei Zoltán, a bajai Eötvös József Főiskolán Bohátka Gergely, a Kecskeméti Főiskolán Hegmanné Nemes Sára - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős jelenlegi államtitkára - nyert a kancellári pályázaton.
A kancellári rendszer létrehozásának célja az volt, hogy megszűnjön a felsőoktatásban a "rossz gazdálkodás", és a magyar adófizetők társadalmi elvárásainak is megfeleljen a magyar felsőoktatás intézményirányítása - emelték ki. Az állami felsőoktatási intézmények új irányítási rendszerében a rektor az intézmény első számú vezetője, de a kancellár felel az igazgatási, gazdálkodási, jogi, közbeszerzési, műszaki, informatikai működtetésért. Az Emmi korábban azt írta: a kancellári megbízás legkorábban 2014. december 30-ától tölthető be.
Az érettségit megelőző hónapokban a végzősök minden idegszálukkal a tételekre, a ponthatárokra és az egyetemi felvételire koncentrálnak. Egy budapesti topgimnázium iskolapszichológusának tapasztalata szerint azonban nem ezek okozzák a legnagyobb szorongást, hanem az, ami utána jön – vagy éppen az, hogy nem látják pontosan, mi jön utána.
Az ideiglenes felvételi jegyzékben tavaly több elitgimnáziumban a 77., 101. vagy éppenséggel a 215. helyen álló diákot is felvették.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak a legalapvetőbb matematikai fogalmakat ismeri és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből.
Sárbogárd polgármestere közleményt adott ki, hogy gázszivárgás történt a Zengő Óvoda mellett.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Már nem túl sok időtök maradt hátra a májusi írásbeli érettségikig.
Mint ismert, az eredménytelen tárgyalások után a sztrájktörvény alapján kezdett egyeztetésbe a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormánnyal a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók bérrendezéséről. A levelükre most megérkezett a válasz, a kormány Maruzsa Zoltánt jelölte ki az egyeztetésre.
Az utóbbi időben több jelzés is érkezett a Pedagógusok Szakszervezetének jogsegélyszolgálatához arról, hogy egyes intézményekben a nyugdíjkorhatárt elérő vagy azt hamarosan betöltő pedagógusok munkaviszonyát közös megegyezéssel próbálják megszüntetni.
