Egyre kevesebben jelentkeznek tanári szakokra Nagy-Britanniában

Tizenöt százalékkal kevesebben jelentkeztek idén tanári szakokra Nagy-Britanniában, mint egy évvel korábban.

  • Eduline
Egyre kevésbé vonzó a tanári pálya?
Horváth Szabolcs

Tizenöt százalékkal kevesebben jelentkeztek idén tanári szakokra Nagy-Britanniában, mint egy évvel korábban. Szakértők szerint a háttérben az állhat, hogy a kormány döntése miatt jövőre már csak harmadannyian kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, mint korábban – számolt be a The Guardian. Nem csak a tanári, hanem az összes többi szakon is drasztikusan csökkent a felvételizők száma, összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A kutatások viszont azt mutatják, hogy még mindig sok érettségiző választaná a tanári pályát. A brit oktatási hivatal legfrissebb felmérése szerint a pályaválasztók nyolcvan százaléka gondolja úgy, hogy pedagóguspályának magas a presztízse, ráadásul az iskolák a második legnépszerűbb munkahelynek számítanak.

„Idén a felvételi követelmények is szigorúbbak lettek, komoly szövegértési és számolási tesztet kell kitölteni” – John Howson, a Data for Education igazgatója ezzel magyarázta a jelentkezők számának csökkenését.

Howson szerint nehéz megjósolni, milyen hatással lesz mindez a szakmára. „Elképzelhető, hogy a tanári diploma versenyképesebbé válik, és felkészültebb tanárokat képzünk majd. Ám nemcsak a tanulmányaitól függ, hogy valaki jó pedagógus lesz-e; számos egyéb készség is kell a pályához, amit nem oktatnak az egyetemen” – mondta. Itthon a tanári szakok a mesterképzés sztárjai – hogy tavaly hány pont kellett a sikeres felvételihez, arról itt olvashattok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.