Már az idei tanévre emelkedtek a támogatási összegek.
Februárban és márciusban lehet a legtöbb egyetemen leadni a Erasmus+ hallgatói mobilitási pályázatokat, aminek elnyerésével legalább három hónapot, maximum egy évet tölthettek el egy külföldi felsőoktatási intézményben. Azonban magyar diákként általában szűkösebbek az anyagi lehetőségek, minden fillér számíthat, hogy melyik célországot engedheted meg magadnak.
Az Európai Bizottság a megélhetési költségek alapján három kategóriába sorolta a programban részt vevő országokat, és maximalizálta a legdrágább országokban adható támogatás összegét. A program hazai koordinálását végző Tempus Közalapítvány 2015 decemberi döntése tette lehetővé, hogy a másik két kategóriába tartozó 21 országban is havi 50-100 euróval magasabb ösztöndíjat kapjanak a hallgatók, mint korábban.
Az aktuális támogatási összegek:
Célország | Maximális támogatás |
| Magas megélhetési költségű célországok: Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Liechtenstein, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Svédország | 500 € |
| Közepes megélhetési költségű célországok: Belgium, Ciprus, Csehország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Luxemburg, Németország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Törökország | 450 € |
| Alacsonyabb megélhetési költségű célországok(Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia) | 400 € |
Már lehet jelentkezni a jövő évi Erasmusra
Akár egy évet is eltölthetsz egy külföldi főiskolán vagy egyetemen. A napokban legtöbb felsőoktatási intézmény értesíti a hallgatókat arról, hogy már meghirdetésre kerül az Erasmus tanulmányi ösztöndíj pályázat, amelynek keretében egy 3-12 hónapot tölthettek el az egyetemetek egyik partnerintézményénél, Európa szinte bármely országában.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
