Már az idei tanévre emelkedtek a támogatási összegek.
Februárban és márciusban lehet a legtöbb egyetemen leadni a Erasmus+ hallgatói mobilitási pályázatokat, aminek elnyerésével legalább három hónapot, maximum egy évet tölthettek el egy külföldi felsőoktatási intézményben. Azonban magyar diákként általában szűkösebbek az anyagi lehetőségek, minden fillér számíthat, hogy melyik célországot engedheted meg magadnak.
Az Európai Bizottság a megélhetési költségek alapján három kategóriába sorolta a programban részt vevő országokat, és maximalizálta a legdrágább országokban adható támogatás összegét. A program hazai koordinálását végző Tempus Közalapítvány 2015 decemberi döntése tette lehetővé, hogy a másik két kategóriába tartozó 21 országban is havi 50-100 euróval magasabb ösztöndíjat kapjanak a hallgatók, mint korábban.
Az aktuális támogatási összegek:
Célország | Maximális támogatás |
| Magas megélhetési költségű célországok: Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Liechtenstein, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Svédország | 500 € |
| Közepes megélhetési költségű célországok: Belgium, Ciprus, Csehország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Luxemburg, Németország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Törökország | 450 € |
| Alacsonyabb megélhetési költségű célországok(Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia) | 400 € |
Már lehet jelentkezni a jövő évi Erasmusra
Akár egy évet is eltölthetsz egy külföldi főiskolán vagy egyetemen. A napokban legtöbb felsőoktatási intézmény értesíti a hallgatókat arról, hogy már meghirdetésre kerül az Erasmus tanulmányi ösztöndíj pályázat, amelynek keretében egy 3-12 hónapot tölthettek el az egyetemetek egyik partnerintézményénél, Európa szinte bármely országában.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
