Nem vonják el az eredetileg tervezett 300 millió forintot a Magyar Képzőművészeti Egyetemtől, így hétfőn megindulhat a...
Nem vonják el az eredetileg tervezett 300 millió forintot a Magyar Képzőművészeti Egyetemtől, így hétfőn megindulhat a második félév az intézményben - mondta el Kőnig Frigyes rektor. Az index beszámolója szerint Lázár János "megkönyörült" az egyetemen, a miniszterelnökséget vezető államtitkár titkársága kereste meg a portál délelőtti cikke után Kőnig Frigyes rektort, hogy fáradjon be hozzá megtárgyalni a kialakult helyzetet.
A portál szerint a találkozó eredményeképpen visszaállították az egyetem 2012-es költségvetését. A rektor elmondta, hogy Lázárnál azzal érvelt: egyetemük már korábban is stabilan, kiegyensúlyozott pénzügyi mutatókkal működött. "Decemberig nem volt kifizetetlen számlánk, a működésünket már korábban racionalizáltuk" - fogalmazott a rektor az indexnek.
Kőnig Frigyes az MTI-nek felidézte, hogy a korábban kilátásba helyezett drasztikus, 300 millió forintos zárolás miatt krízishelyzet állt volna elő az intézményben, ez ugyanis 38 százalékos elvonást jelentett volna a 2012-es költségvetéshez képest.
Az egyetem a csökkentett összegből nem tudta volna fizetni a közüzemi díjakat és a tanárok fizetését sem, így ellehetetlenült volna az oktatás. Az egyetem vezetése a gondokat többször és többfelé jelezte, de hivatalos választ sehonnan sem kaptak.
Kőnig Frigyes kiemelte: az egyetem gazdasági működését az elmúlt években olyan mértékben racionalizálták, hogy nincs már miből takarékoskodni. Az az ésszerűsítés, ami néhány felsőoktatási intézményben ma van napirenden, náluk már 4-5 éve megkezdődött. "Bármiféle elvonás vagy prés bennünket elnyomna, az oktatást veszélyeztetné, minden hivatalos fórumon hangoztattuk ezt a szempontot. Ami - úgy tetszik -, az utolsó pillanatban eredmény hozott" - jegyezte meg a rektor.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
