Megszakadtak a tárgyalások a kormány és a felsőoktatási hallgatók között kedd kora délután.
Megszakadtak a tárgyalások a kormány és a felsőoktatási hallgatók között kedd kora délután. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a budapesti egyeztetés után újságíróknak azt mondta: "a hallgatók egyelőre nem hallják a kormány szavát". A tárcavezető arra számít, jövőre 40 ezren tanulhatnak ingyen az egyetemeken és főiskolákon - erről itt olvashatjátok el összefoglalónkat.
Balog Zoltán azt mondta, a diákok és a kormány a követelt hat pontból ötben egyetértenek, kivéve a hallgatói szerződések kérdését, amelyről a héten még egyeztetnek. Mint mondta: Magyarország nem olyan gazdag ország, hogy külföldre képezzen szakembereket.
Hozzátette: a kormány meghallotta a diákok hangját, megértette, hogy azokkal a hitelkonstrukciókkal, amelyeket ajánlanak nekik tanulmányaik finanszírozására, nem kívánnak élni, és félnek attól, hogy eladósítsák jövőjüket. Hozzátette, hogy ezért eltörölték a keretszámrendszert, és nem engedik a tandíj bevezetését.
A miniszter úgy fogalmazott: az a benyomása, hogy a hallgatók még nem hallják ezt a hangot, és vannak olyan külső tényezők, amelyek segítik őket abban, hogy ne is hallják, és megpróbálnak ebbe a párbeszédbe "beleállni".
"Az egésznek semmi értelme nem volt"
"Az egésznek semmi értelme nem volt, Balogék nem tudtak választ adni a kérdéseikre, nem láttak konkrét tervet vagy számokat, nem volt miről beszélni. Teljes káosz van a kormányzatban" - a Hallgatói Hálózat így értékelte a tárgyalást Facebook-oldalán.
Fatér Ambrus, a Hallgatói Hálózat aktivistája a hvg.hu-nak azt mondta, csak "lózungok" hangzottak el a miniszter részéről, és nem kaptak választ a kérdéseikre, vagyis hogy milyen lesz az új felsőoktatási koncepció, illetve hogyan képzeli a kormány a felsőoktatást a keretszámok nélkül.
"Idő előtt távoztunk a minisztérium épületéből, mert egy kérdésünkre sem kaptunk érdemi választ. Csak politikai halandzsát és mellébeszélést hallhattunk" - írja Facebook-oldalán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
