Sokáig nem lehetett hallani, hogy elérhető lesz-e a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók számára a felsőoktatási esélyegyenlőségüket javító ösztöndíj.
Idén 275 millió forintos keret áll rendelkezésre az Út a diplomához program keretein belül, amely 65 millióval több a tavalyinál - jelentette be Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.
A pályázat két részből áll majd:
A pályázatokat több lépcsőben bírálják el, pályázni október 31-éig lehet. Ráadásul idén először már nem csak alap-, mester- és osztatlan képzésben tanulók, hanem felsőoktatási szakképzésben részt vevők is jelentkezhetnek - jelezte az államtitkár.
A cél, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásánál ne legyen determináló tényező a család alacsony jövedelme, a rossz lakáshelyzet, a szülők alacsony iskolai végzettsége - emelte ki az államtitkár. A 2010-es évek elején a roma fiatalok részaránya fél százalék volt a felsőoktatásban, az elmúlt tanévben pedig már 1,7 százalék. Ez fontos eredmény, de még mindig van mit tenni - jegyezte meg.
Ezekre az ösztöndíjakra minden hallgató pályázhat majd
Sajnos rengeteg ösztöndíj nem elérhető az önköltséges hallgatók számára, azonban számos egyéb lehetőség van, amit a tanulmányi eredményetektől vagy a szociális helyzetetektől függően elnyerhettek. Köztársasági ösztöndíj Erre azok az osztatlan, alap- vagy mesterképzésben tanuló hallgatók pályázhatnak, akiknek legalább két lezárt félévük van, és ezalatt legalább 55 kreditet gyűjtöttek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
