Változatlanul fennáll a révkomáromi Selye János Egyetem főiskolává történő lefokozásának veszélye - ez derült ki...
Változatlanul fennáll a révkomáromi Selye János Egyetem főiskolává történő lefokozásának veszélye - ez derült ki Dusan Caplovic szlovák oktatásügyi miniszter és A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztos pénteken Pozsonyban tartott egyeztetéséből.
A Híd-Most szlovák-magyar vegyespárt reagálásában közölte, hogy újabb egyeztetést tartana a miniszterrel, míg a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja aláírásgyűjtést fontolgat az egyetem státusának megőrzése érdekében.
Az egyetlen szlovákiai magyar egyetemet - két másik szlovák oktatási intézménnyel együtt - az akkreditációs bizottság jelentése alapján jelölte leminősítésre a szlovák szaktárca. A leminősítést egy jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő törvényjavaslattal valósítanák meg. Caplovic és A. Nagy erről a javaslatról folytatott pénteki egyeztetése nem hozott előrelépést.
"Megértem a minisztérium és az akkreditációs bizottság érveit, ennek ellenére igyekeztem befolyásolni az ügyben zajló döntési folyamatot" - jelentette ki A. Nagy László az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón. "A kisebbség egy része méltányolja majd a (leminősítést indokoló) tárgyilagos érveket, más részük viszont azt a status quo megsértésének fogja tekinteni" - hangsúlyozta A. Nagy.
Rámutatott: a vonatkozó törvény előírásai "kérlelhetetlenek", ám a folyamat leállításának vagy módosításának lehetősége a kormány és a parlament kezében van. Hozzátette: az ügyben "jóindulatú hozzáállást és nagylelkűséget" vár a kormánytól és a törvényhozástól.
Caplovic a tervezett leminősítés kapcsán azt hangoztatta: ő kénytelen az adott törvények értelmében cselekedni, hiszen, mint mondta, "ezeknek az oktatási intézményeknek egy év állt a rendelkezésükre arra, hogy felébredjenek és változtassanak az akkreditációs bizottság által jelzett problémákon". Hozzátette: az érintett intézményeknek 2014-ben - az akkreditációs folyamat során - ismét lehetőségük nyílik majd arra, hogy visszakerüljenek az egyetemek közé.
A Selye János Egyetem vezetése június végén kétéves türelmi időt kért a szaktárcától. Kérésüket Tóth János, az egyetem rektora azzal indokolta, hogy míg az akkreditáció során az intézmények tudományossági szintjét rendszerint hatéves időszak alapján állapítják meg, a Selye János Egyetem az értékelés idején még csak alig több mint négyéves múltra tekintett vissza.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
