Még utoljára jelentkezhettek a megszűnő szakokra

A keresztféléves képzéseknél még bővebb szakválaszték áll előttetek.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, közel három tucat alap és osztatlan képzést szüntet meg vagy alakít át az oktatásirányítás. Köztük vannak olyan népszerű képzések is, mint a társadalmi tanulmányok, az andragógia és számos művészeti képzés.

Megszüntetnek több tucat egyetemi szakot - ezeknek a képzéseknek vége

A keresztféléves képzésekre jelentkezők választhatnak utoljára több tucat megszűnő alapszak közül. Számos olyan képzés is eltűnik, amelyért pár éve még az utcára is vonultak a hallgatók. Több mint harminc - eddig alapképzésben vagy osztatlan képzésben megjelölhető - szakot számol fel az oktatásirányítás.

Azonban a szemfüleseknek még van egy utolsó lehetőségük, hogy diplomát szerezzenek a területen: a szakok 2017 szeptemberétől szűnnek meg, a keresztféléves jelentkezés során - ahol meghirdetik -, még be lehet jutni a szakokra.

A keresztféléves jelentkezési időszak október második felében indul, a képzéseket az októberben megjelenő Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza. Legfeljebb 5 képzést jelölhettek meg, a februárban induló képzések jelentkezési határideje november 15-én lesz, melyről január második felében hoznak döntést. Érdemes tehát felkészülni, hogy a döntést követő 2-3 héten belül már az egyetemi padokban kell ülnetek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.