Még több egyetem PPP-szerződését váltja ki a kormány

Huszonhatot mindenképpen kivált a kormány a fennálló mintegy ötven PPP-konstrukcióból - mondta az oktatásért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

  • MTI
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Palkovics László hétfőn tizenkét, 29 milliárd forint összértékű PPP-konstrukció kiváltásáról írt alá szerződést az érintett felsőoktatási intézmények kancellárjaival.

Az államtitkár felidézte, hogy a közszféra és a magánszektor együttműködésében készült beruházások 2002 és 2010 között jöttek létre, "az akkori oktatásirányítás úgy gondolta, hogy az egyetemek infrastrukturális gondjait hitelből kell megoldani".

Ám egyrészt az egyetemek rosszul mérték fel a jövőbeli kapacitásigényeiket, és túltervezték azokat, másrészt a magáncéges partner az egyetem kényszerhelyzete és a kormány támogatásának ismeretében túlárazta a szerződéseket - tette hozzá.

Ahogy Palkovics László mondta, a fennálló "ötvenegynéhány" PPP-projektből hétfőn az első tizenkettőt váltották ki. A programnak lesz folytatása: huszonhatot mindenképpen kivált a kormány, de ha a többire is jó megállapodást tudnak kötni, akkor továbbiakat is kiváltanának - mondta, hozzátéve: a magyar gazdaság eredményei ezt lehetővé teszik.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.