Meglepő győztese van a Times Higher Education felsőoktatási világrangsorának. A rangsorra magyar egyetemek is felkerültek, ezek közül a CEU szerezte meg a legjobb helyet.
Először végzett első helyen brit egyetem a Times Higher Education rangsorának 12 éves történetében. Az Oxford a tavalyi ezüstérme után szerezte meg az elsőséget.
Utána jön két amerikai intézmény: California Institute of Technology és a Stanford. A Cambridge a negyedik, a QS rangsorának győztese, az MIT pedig csak az ötödik helyet szerezte meg a Times listáján.
A top 10-be egyetlen nem angolszász egyetem került be, a zürichi ETH.
A rangsorban a magyar egyetemek közül legjobb helyen a Közép-európai Egyetem (CEU) végzett, a 301-350 helyezettek közé rangsorolták a budapesti intézményt. A Semmelweis a top 500-on kívül kapott helyet. A lista hátsó felén megtalálható még a BME, az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem, és a Szegedi Tudományegyetem is (601-800). A Debreceni Egyetem a 800+-ba került be.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
