Magyar díszdoktorokat avattak Kijevben

A Kijevi Nemzeti Nyelvészeti Egyetem díszdoktorrá avatta Mezey Barna professzort, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektorát és Pákh Imre munkácsi születésű, az Egyesült Államokban élő üzletembert, a magyar nyelvoktatás szponzorát - tájékoztatta szerdán az MTI-t a kijevi magyar nagykövetség.

  • MTI
Fülöp Máté

A díszdoktori cím átadási ünnepségét múlt pénteken rendezték meg a kijevi nyelvészeti egyetemen. Pákh Imre az MTI kijevi tudósítójának nyilatkozva elmondta, hogy nagyon megtisztelőnek érezte ezt a kitüntetést. Megjegyezte, hogy az oktatási intézménynek a most felavatottakkal együtt összesen csak hat díszdoktora van.

Az üzletember elmondta, 2011-ben kereste meg őt az egyetem azzal, hogy magyar szakot szeretnének beindítani. Ő ezt felkarolta, és anyagilag támogatta tantermek kialakítását, modern technikai eszközökkel való felszerelését. Összesen több mint 100 millió forint támogatást nyújtott az egyetemnek az elmúlt négy év alatt.

Már a negyedik magyar szakos évfolyam indult el, évfolyamonként 10-15 diákkal, ami azt jelenti, hogy már csaknem ötvenen tanulnak magyar nyelvet, kultúrát és történelmet a kijevi felsőoktatási intézményben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.