Tisztújító küldöttgyűlést tart ma a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Egerben, a szervezet új elnököt választ. A jelenlegi vezető, Körösparti Péter már nem jelölteti magát.
A posztra egyedüli jelöltként Gulyás Tibor, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, a HÖOK jelenlegi alelnöke pályázik. Gulyás Tibor az MTI-hez is eljuttatott 31 oldalas elnöki pályázatában kiemelte: alapelvnek tartja a pártpolitika-mentességet, amelyet a magyar hallgatói mozgalom a kezdetektől képvisel. A hallgatói önkormányzatok működésüket, gazdálkodásukat tekintve a felsőoktatási intézmények részei, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint az intézmények többi szervezeti egységére, az átlátható működést ezzel egyezően kell szervezni.
A hitelesség alapja a felkészült, példaértékű és példamutató vezetői magatartás - mutatott rá. Megoldandó feladatként jelölte meg, hogy jelenleg csak az államilag finanszírozott hallgatók részesülhetnek a normatívából származó ösztöndíjak többségéből. Az intézmények forrásai pedig nem elegendőek új ösztöndíjak alapítására. Fontosnak tartja, hogy a HÖOK a korábbi éveknél hatékonyabban foglalkozzon a hallgatói jogok védelmével, képviseletével, aktivizálja a HÖOK jogsegély szolgálatot.
Ahhoz hogy a hallgatói mozgalom jelentőségét megőrizhesse, szükségszerű, hogy figyeljen a környezetéből érkezett kritikákra és azokat a hallgatói érdekképviseleti rendszerfejlesztése érdekében megfontolja, a jogos észrevételeket a szervezet működésébe beépítse - írta, rámutatva: a hallgatóknak erős, hatékony érdekképviseletre van szükségük.
Szerinte alapvetően hibás az a meglehetősen elterjedt és népszerű feltételezés, miszerint a hallgatói önkormányzatok vezetőit gazdasági, gazdálkodási kérdésekben közvetlen felelősség terheli. A hallgatói önkormányzatok a felsőoktatási intézmények által - részükre a feladatellátáshoz - biztosított forrásokkal rendelkeznek. Ezeket a forrásokat a hallgatói önkormányzat, az általa és a forrás jogcíme által meghatározott célokra fordíthatja. Fontos azonban kiemelni, hogy minden egyes, a hallgatói önkormányzat által kezdeményezett szerződéskötés vagy egyéb kötelezettségvállalás a felsőoktatási intézmény nevében egyetemi vezető által (és nem a hök elnök által) kellene, hogy történjen. Véleménye szerint a HÖOK szervezeti struktúrája, azon belül az egyes szervek működés-, és feladatköre, egyes szervek létjogosultsága újragondolást igényel. Mint írta: a jelenlegi struktúrát egy projektszemléletű feladatmegosztásnak kell felváltania.
A HÖOK honlapja szerint a közgyűlést Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán tartják. A közgyűlésen az elnök mellett kilenc elnökségi tagot és három felügyelőbizottsági tagot is választanak majd.
Körösparti Péter - a december 31-én leköszönő elnök - szűk másfél évig tölti be a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöki posztját. A hallgatói elnököt tavaly októberben, időközi tisztújító közgyűlésen választották meg - szintén egyedüli jelöltként - a szervezet vezetőjének, miután elődje, Nagy Dávid személyes okok miatt augusztusban távozott a HÖOK éléről.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
