A fél világot megdöbbentette a június 23. brit EU-tagságról szóló népszavazás eredménye, ahol a kilépés melletti voksok szereztek többséget (52 százalékot). Számos káros hatása ismert volt a választók előtt, hogy mivel járhat a kilépés. A maradás mellett leginkább a fiatalabb generáció szavazott, de az idősebbek eldöntötték a szavazást.
Sokak meglepetésére a brit választók úgy döntöttek, hogy elhagynák az Európai Uniót. Ez számos gazdasági hatása mellett a szigetországban élő fiatalokat kiemelten érinti, valamint azokat, akik ott tervezték továbbtanulásukat. Könnyen búcsút mondhatunk az Erasmusnak is.
Az uniós országokból származó fiatalokra - így a magyarokra - komoly hatással lesz a kilépés, ugyanis megszűnhetnek az Erasmus-ösztöndíjas tanulási lehetőségek, valamint nagy mértékben megemelkedhetnek a tandíjak is.
A University of Bristol kibocsátott egy levelet külföldi hallgatói számára, melyben nyugtalanítónak nevezték a népszavazás eredményét. Egyelőre úgy látják, hogy rövidtávon nem lesz hatása sem az EU-s hallgatók, sem az oktatók státuszára, valamint nem változnak a uniós kutatási támogatások sem. Fokozatos, éveken átnyúló kilépési procedúrára számítanak.
Egyeztetnek a Magyar Rektori Konferencia brit megfelelőjével, a Universities UK-vel és a Russell Gruoppal, hogy minél jobban enyhíthessék az átmenet hatásait az egyetemek és a hallgatók számára. Céljuk, hogy a jövőben is vonzó maradjon a brit felsőoktatás.
A szeptemberre beíratkozó hallgatók tandíja változatlan marad, az egyetem pedig nem kapott tájékoztatást arról, hogy az uniós hallgatók számára is igányelhető brit diákhitelben történik-e változás. A hitelt egyenesen az egyetemnek utalják - akár a magyar Diákkhitel 2 esetében -, ami 30 év törlesztés után elévül, ha nem sikerült a teljes összeget kifizetni. A fizetési kötelezettség is szünetel, ha valaki egy bizonyos összeg alatt keres, egyébként a fizetése 9 százalékát vonják el automatikusan. Pont emiatt a hosszútávű törlesztés miatt fontos, hogy mihamarabb rendeződjön a diákhitelesek helyezete és kötelezettsége.
Az egyetemi levélben Hugh Brady alkancellár és elnök úgy fogalmaz, hogy az Erasmus+ és a Horizon 2020 programok kapcsán sem lesz azonnali változás - szemben Svájccal, ahol egy munkaerő mozgását korlátozó népszavazás után elsők között szüntették meg a hasonló programokat. Mint írja, azért fognak dolgozni, hogy megvédjék részvételi lehetőségüket ezekben a programokban.
Megrendítő, de kitartásra sarkallóan zárul a levél, miszerint a bristoli intézmény egy erős, rugalmas és ambíciózus intézmény, amely korábban is sok vihart átvészelt már, és Hugh Brady professzor szerint ezúttal sem lesz másként.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
