Levélben nyugtatná külföldi hallgatóit a Brexit után a bristoli egyetem

Minimalizálni akarják a brit kilépés káros hatásait, de semmit sem tudnak garantálni.

  • Eduline
Wikipedia

A fél világot megdöbbentette a június 23. brit EU-tagságról szóló népszavazás eredménye, ahol a kilépés melletti voksok szereztek többséget (52 százalékot). Számos káros hatása ismert volt a választók előtt, hogy mivel járhat a kilépés. A maradás mellett leginkább a fiatalabb generáció szavazott, de az idősebbek eldöntötték a szavazást.

Mennek a britek, mennek a britek! - Viszlát angliai felsőoktatás?

Sokak meglepetésére a brit választók úgy döntöttek, hogy elhagynák az Európai Uniót. Ez számos gazdasági hatása mellett a szigetországban élő fiatalokat kiemelten érinti, valamint azokat, akik ott tervezték továbbtanulásukat. Könnyen búcsút mondhatunk az Erasmusnak is.

Az uniós országokból származó fiatalokra - így a magyarokra - komoly hatással lesz a kilépés, ugyanis megszűnhetnek az Erasmus-ösztöndíjas tanulási lehetőségek, valamint nagy mértékben megemelkedhetnek a tandíjak is.

A University of Bristol kibocsátott egy levelet külföldi hallgatói számára, melyben nyugtalanítónak nevezték a népszavazás eredményét. Egyelőre úgy látják, hogy rövidtávon nem lesz hatása sem az EU-s hallgatók, sem az oktatók státuszára, valamint nem változnak a uniós kutatási támogatások sem. Fokozatos, éveken átnyúló kilépési procedúrára számítanak.

Egyeztetnek a Magyar Rektori Konferencia brit megfelelőjével, a Universities UK-vel és a Russell Gruoppal, hogy minél jobban enyhíthessék az átmenet hatásait az egyetemek és a hallgatók számára. Céljuk, hogy a jövőben is vonzó maradjon a brit felsőoktatás.

A szeptemberre beíratkozó hallgatók tandíja változatlan marad, az egyetem pedig nem kapott tájékoztatást arról, hogy az uniós hallgatók számára is igányelhető brit diákhitelben történik-e változás. A hitelt egyenesen az egyetemnek utalják - akár a magyar Diákkhitel 2 esetében -, ami 30 év törlesztés után elévül, ha nem sikerült a teljes összeget kifizetni. A fizetési kötelezettség is szünetel, ha valaki egy bizonyos összeg alatt keres, egyébként a fizetése 9 százalékát vonják el automatikusan. Pont emiatt a hosszútávű törlesztés miatt fontos, hogy mihamarabb rendeződjön a diákhitelesek helyezete és kötelezettsége.

Az egyetemi levélben Hugh Brady alkancellár és elnök úgy fogalmaz, hogy az Erasmus+ és a Horizon 2020 programok kapcsán sem lesz azonnali változás - szemben Svájccal, ahol egy munkaerő mozgását korlátozó népszavazás után elsők között szüntették meg a hasonló programokat. Mint írja, azért fognak dolgozni, hogy megvédjék részvételi lehetőségüket ezekben a programokban.

Megrendítő, de kitartásra sarkallóan zárul a levél, miszerint a bristoli intézmény egy erős, rugalmas és ambíciózus intézmény, amely korábban is sok vihart átvészelt már, és Hugh Brady professzor szerint ezúttal sem lesz másként.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.