Az ELTE megerősítette, hogy több, a BME-től távozó oktató náluk kötött ki.
Közleményben reagált az ELTE Kencellária arra, hogy 40 oktató hagyta ott a BME gazdasági karát, és a hírek szerint sokuk az ELTE most alakuló gazdasági karához igazoltak.
Mint írják, június 1-vel alapította meg az intézmény a Gazdaságtudományi Intézetét, mely karoktól független. Mint írják, az intézetben eddig 30 álláshelyet töltöttek fel, és sokan - azt nem árulták el, pontosan hányan - a BME gazdasági karáról érkeztek.
Tömeges felmondás a BME-n: reagált a dékán és a rektor
40 oktató mondott fel a BME gazdasági karán. Miután kiderült, hogy 40 oktató felmondott a BME gazdálkodástudományi karán, megkerestük az intézmény dékánját. Koltai Tamás egy rektori-dékáni közös nyilatkozatot juttatott el az eduline-hoz, amiben arról írnak, hogy egy olyan megoldáson dolgoznak, amely lehetővé teszi a biztonságos tanévkezdést.
Mint írják, az ELTE kész a "BME-vel való együttműködésre, a BME-n kialakuló esetleges oktatóhiány kezelésére, az érintett hallgatóság érdekeinek messzemenő figyelembevételével". Az ezzel kapcsolatos tárgyalások jelenleg is folynak.
Nemrég derült ki, hogy július elején 40 oktató hagyta ott a BME gazdasági karát. Több mint fél évvel ezelőtt már kész tényként kezelte a sajtó, hogy a kar elszakad a BME-től, és az ELTE berkein belül folytatja működését. Akkor a kar oktatói és az egyetem mégis megegyezett, ám a szóbeszéd szerint a viszony nem javult.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
