Lelépett oktatók: az ELTE is megszólalt

Az ELTE megerősítette, hogy több, a BME-től távozó oktató náluk kötött ki.

  • Eduline
elteonline.hu

Közleményben reagált az ELTE Kencellária arra, hogy 40 oktató hagyta ott a BME gazdasági karát, és a hírek szerint sokuk az ELTE most alakuló gazdasági karához igazoltak.

Mint írják, június 1-vel alapította meg az intézmény a Gazdaságtudományi Intézetét, mely karoktól független. Mint írják, az intézetben eddig 30 álláshelyet töltöttek fel, és sokan - azt nem árulták el, pontosan hányan - a BME gazdasági karáról érkeztek.

Tömeges felmondás a BME-n: reagált a dékán és a rektor

40 oktató mondott fel a BME gazdasági karán. Miután kiderült, hogy 40 oktató felmondott a BME gazdálkodástudományi karán, megkerestük az intézmény dékánját. Koltai Tamás egy rektori-dékáni közös nyilatkozatot juttatott el az eduline-hoz, amiben arról írnak, hogy egy olyan megoldáson dolgoznak, amely lehetővé teszi a biztonságos tanévkezdést.

Mint írják, az ELTE kész a "BME-vel való együttműködésre, a BME-n kialakuló esetleges oktatóhiány kezelésére, az érintett hallgatóság érdekeinek messzemenő figyelembevételével". Az ezzel kapcsolatos tárgyalások jelenleg is folynak.

Nemrég derült ki, hogy július elején 40 oktató hagyta ott a BME gazdasági karát. Több mint fél évvel ezelőtt már kész tényként kezelte a sajtó, hogy a kar elszakad a BME-től, és az ELTE berkein belül folytatja működését. Akkor a kar oktatói és az egyetem mégis megegyezett, ám a szóbeszéd szerint a viszony nem javult.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.