Engedélyt kapnának a brit egyetemek, hogy részletes információkat szerezzenek a jelentkezők szociális helyzetéről.
Engedélyt kapnának a brit egyetemek, hogy részletes információkat szerezzenek a jelentkezők szociális helyzetéről. Az intézmények már a felvételi eljárás során megszerezhetnék a szükséges adatokat – írja a The Telegraph.
Alan Milburn társadalmi mobilitásért felelős biztos szerint a rosszabb szociális háttérrel rendelkező tanulóknak nagyobb erőfeszítésébe kerül ugyanolyan teljesítményt nyújtani az egyetemen, mint tehetősebb társaiknak – ezért több támogatás jár nekik.
A módszer egyébként nem újdonság, csak eddig nem volt kötelező. Egyes intézmények már eddig is felmérték a hozzájuk jelentkező diákok szociális hátterét, és ennek megfelelően nyújtottak nekik támogatást. Nemcsak az egyetemek, a munkahelyek is előszeretettel kutatnak a jelentkezők után, például a Facebookon – összefoglalónkat itt olvashatod.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
