Legalább annyira fontos a Facebook, mint a magas fizetés?

A fiatal szakemberek olyan munkakörnyezetre vágynak, amelyben helyet kap a mindennapjainkban már megszokott közösségi...

  • MTI

A fiatal szakemberek olyan munkakörnyezetre vágynak, amelyben helyet kap a mindennapjainkban már megszokott közösségi média, a saját mobileszközök használata és a rugalmas munkavégzés.

A Cisco nemzetközi kutatása szerint a felsőoktatási hallgatók és a pályakezdő szakemberek körében jelentős az igény a munkavégzés során a közösségi média és a szabadon megválasztott mobil eszközök használatára, valamint a mobil, rugalmas munkavégzésre. Mindez akár a munkahelyválasztást is befolyásolhatja. A tanulmány kimutatta azt is, hogy a munkaerő toborzására és megtartására használt hagyományos módszerek rövidesen elavulttá válnak.

A 14 ország több mint 2.800 felsőoktatási hallgatójának és a 30 év alatti fiatal szakemberének megkérdezésével készült riport kimutatta, hogy a felsőoktatási hallgatók és az alkalmazottak közül minden harmadik egy állásajánlat megfontolása során legalább annyira lényegesnek tartja a közösségi médiahasználat szabadságát, a használt eszközök szabad  megválasztását és mozgásszabadságot, mint a felajánlott bérezést.

A megkérdezett hallgatók 40 százaléka, a fiatal alkalmazottaknak pedig a 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább elfogadnának a mobilitás, az eszközhasználat és a közösségi médiához való hozzáférés terén nagyobb rugalmasságot biztosító állást, mint egy jobban fizető, ám kevésbé rugalmas munkahelyet.

Világszerte a felsőoktatási hallgatók több mint fele véli úgy, hogy ha olyan vállalat ajánlana állást nekik, amely tiltja a közösségi média használatát, akkor vagy visszautasítaná azt, vagy elfogadná, de később igyekezne megtalálni a vállalati tiltást kijátszó kiskaput.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.