A kormány gyávasága miatt a parlamentnek az "éj leple alatt" kell majd tárgyalnia a felsőoktatási törvényt - mondta...
A kormány gyávasága miatt a parlamentnek az "éj leple alatt" kell majd tárgyalnia a felsőoktatási törvényt - mondta szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes. A képviselő kijelentését azzal indokolta, hogy habár a vezérszónoki felszólalások délelőtt elhangzottak, de a fiatalok helyzetét hosszú évekre meghatározó jogszabály általános vitáját majd csak éjjel fél egytől folytatják.
A politikus a törvényjavaslatot igazságtalannak, gyávának és nemzetietlennek nevezte. Hangsúlyozta, hogy a törvény nyomán komoly kapacitásszűkítést és forráskivonást hajtanak majd végre.
Osztolykán Ágnes, aki egyetértett a reform szükségességével, azt javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő elképzelések helyett egy sokkal nyitottabb, a minőségbiztosításon és az életpálya-modellen alapuló felsőoktatási rendszert építsenek ki. A felsőoktatási törvény parlamenti vitájáról készített tudósításunkat itt olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
