Újabb, erőszakba torkolló diáktüntetések voltak csütörtök este a chilei fővárosban; az engedély nélküli...
Újabb, erőszakba torkolló diáktüntetések voltak csütörtök este a chilei fővárosban; az engedély nélküli demonstrációkon 18 rendőr megsebesült és csaknem 140 hallgatót őrizetbe vettek a hatóságok.
A rendfenntartó erők szerint az egyetemisták és a középiskolások a város 14 pontján rendeztek felvonulásokat és összesen mintegy nyolcezren voltak. A tüntetések szervezői azonban azt állítják, hogy ennél jóval többen vettek részt a megmozdulásokon. A csoportosulások feloszlatásához a rendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be, a diákok pedig válaszul kővel dobálták a rendőröket. A másféltucat sérült rendőr közül háromnak súlyos az állapota.
Chilében három hete kezdődtek újra a diáktüntetések. Korábban a demonstrálók iskolákat és állami intézményeket is megszálltak, boltokat és járműveket gyújtottak fel.
A tiltakozók legfőbb problémája az oktatással az, hogy drága és alacsony színvonalú. A középiskolások követelik, hogy tiltsák meg az államilag finanszírozott oktatási intézményeknek a kereskedelmi tevékenységet, és helyezzék át őket a forráshiányban szenvedő önkormányzatok felügyelete alól a kormány irányítása alá.
Az egyetemi hallgatók az ingyenes oktatás bevezetését, és ez ügyben népszavazás kiírását követelik. A chilei kormány az oktatásra szánt források növelése érdekében adóemelést jelentett be, de a diákok által követelt gyökeres változtatásokra nem hajlandó.
Sebastian Pinera chilei elnök közölte csütörtökön, hogy a hallgatók elégedetlensége eltúlzott az oktatási rendszer állapotához képest. Ezt alátámasztja, hogy mindössze kilenc iskola diákjai vonultak az utcára, vagyis az összes tanuló mintegy egytized százaléka. Ráadásul a hatóságok nem nézik közönyösen követeléseiket: a parlament hat törvényt fogadott el, hogy javítson az oktatási rendszeren, és hét további jogszabály van kidolgozás alatt - mondta Pinera.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
