Újabb, erőszakba torkolló diáktüntetések voltak csütörtök este a chilei fővárosban; az engedély nélküli...
Újabb, erőszakba torkolló diáktüntetések voltak csütörtök este a chilei fővárosban; az engedély nélküli demonstrációkon 18 rendőr megsebesült és csaknem 140 hallgatót őrizetbe vettek a hatóságok.
A rendfenntartó erők szerint az egyetemisták és a középiskolások a város 14 pontján rendeztek felvonulásokat és összesen mintegy nyolcezren voltak. A tüntetések szervezői azonban azt állítják, hogy ennél jóval többen vettek részt a megmozdulásokon. A csoportosulások feloszlatásához a rendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be, a diákok pedig válaszul kővel dobálták a rendőröket. A másféltucat sérült rendőr közül háromnak súlyos az állapota.
Chilében három hete kezdődtek újra a diáktüntetések. Korábban a demonstrálók iskolákat és állami intézményeket is megszálltak, boltokat és járműveket gyújtottak fel.
A tiltakozók legfőbb problémája az oktatással az, hogy drága és alacsony színvonalú. A középiskolások követelik, hogy tiltsák meg az államilag finanszírozott oktatási intézményeknek a kereskedelmi tevékenységet, és helyezzék át őket a forráshiányban szenvedő önkormányzatok felügyelete alól a kormány irányítása alá.
Az egyetemi hallgatók az ingyenes oktatás bevezetését, és ez ügyben népszavazás kiírását követelik. A chilei kormány az oktatásra szánt források növelése érdekében adóemelést jelentett be, de a diákok által követelt gyökeres változtatásokra nem hajlandó.
Sebastian Pinera chilei elnök közölte csütörtökön, hogy a hallgatók elégedetlensége eltúlzott az oktatási rendszer állapotához képest. Ezt alátámasztja, hogy mindössze kilenc iskola diákjai vonultak az utcára, vagyis az összes tanuló mintegy egytized százaléka. Ráadásul a hatóságok nem nézik közönyösen követeléseiket: a parlament hat törvényt fogadott el, hogy javítson az oktatási rendszeren, és hét további jogszabály van kidolgozás alatt - mondta Pinera.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
