Információink szerint gond nélkül átállt a Szegedi Tudományegyetem az ETR-ről a Neptunra.
Szerda óta használhatják a Neptunt a szegedi egyetemisták. Az átállásra azért volt szükség, mert az addig használt tanulmányi rendszer, az ETR állami támogatása megszűnt.
Egy szegedi egyetemista az eduline-nak elmondta, gond nélkül lépett működésbe az új rendszer, amit pár hetes ideiglenes időszak előzött meg, amikor az ETR-t már lekapcsolták, a Neptun viszont még nem állt fel.
Mivel pont a vizsgaidőszak előtt vezették be az új rendszert, sok diák előzetesen tartott attól, hogy ez problémát okozhat a vizsgafelvételeknél. Ilyen problémáról egyelőre nem tudunk.
Az utóbbi napokban olyan pletykák terjedtek a közösségi médiában, melyek szerint az egyetem valójában nem vezeti be a Neptunt, hanem visszatérnek a papíralapú ügyintézésre.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
