Ugyan még messze vannak a teljes lakosságban betöltött arányukhoz képest, de tény, van fejlődés.
Balog Zoltán a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat országos tanévnyitó konferenciája előtt a közmédiának nyilatkozva kifejtette, hogy a negatív jóslatok ellenére sikerült elérni, hogy egyre több roma folytat felsőfokú tanulmányokat. A hálózatnak már több mint 250 diák a tagja, és a szervezet a tanulóknak olyan pluszt ad, ami korábban hiányzott az életükből - jelentette ki.
A miniszter - többek között a KRSZH segítségével - egy olyan roma középosztály kialakulásában bízik, amely a többségi társadalommal jó együttműködésben, nem pedig a konfliktuskeresésben érdekelt - bár az nem derült ki, hogy miért keresné bárki is a konfrontációt.
Az elmúlt időszakban a hazai roma közösség helyzete a mutatók alapján a szociális, az egészségügyi, az oktatási és a foglalkoztatási területen egyaránt javul - tette hozzá Balog. Példaként említette, hogy Magyarországon 50 ezer olyan roma család van, amelyeknél a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően a családfenntartónak először van munkahelye.
A legfejletlenebb országrészekben van a legtöbb iskolás gyermek
A kormány elmondása szerint a szegénység csökkentésén fáradozik, ám van is miért, ugyanis pont ott a legzsúfoltabbak a tantermek, ahol a legnagyobb a szegénység - hangzott el az Emmi Területi hátrányok leküzdése - eszközök és eredmények című konferenciasorozatának részeként kedden Budapesten.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
