Kétszerannyi roma jár a felsőoktatásban, mint pár éve

Ugyan még messze vannak a teljes lakosságban betöltött arányukhoz képest, de tény, van fejlődés.

  • eduline/mti

Balog Zoltán a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat országos tanévnyitó konferenciája előtt a közmédiának nyilatkozva kifejtette, hogy a negatív jóslatok ellenére sikerült elérni, hogy egyre több roma folytat felsőfokú tanulmányokat. A hálózatnak már több mint 250 diák a tagja, és a szervezet a tanulóknak olyan pluszt ad, ami korábban hiányzott az életükből - jelentette ki.

A miniszter - többek között a KRSZH segítségével - egy olyan roma középosztály kialakulásában bízik, amely a többségi társadalommal jó együttműködésben, nem pedig a konfliktuskeresésben érdekelt - bár az nem derült ki, hogy miért keresné bárki is a konfrontációt.

Az elmúlt időszakban a hazai roma közösség helyzete a mutatók alapján a szociális, az egészségügyi, az oktatási és a foglalkoztatási területen egyaránt javul - tette hozzá Balog. Példaként említette, hogy Magyarországon 50 ezer olyan roma család van, amelyeknél a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően a családfenntartónak először van munkahelye.

A legfejletlenebb országrészekben van a legtöbb iskolás gyermek

A kormány elmondása szerint a szegénység csökkentésén fáradozik, ám van is miért, ugyanis pont ott a legzsúfoltabbak a tantermek, ahol a legnagyobb a szegénység - hangzott el az Emmi Területi hátrányok leküzdése - eszközök és eredmények című konferenciasorozatának részeként kedden Budapesten.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.