Az LMP véleménye szerint nem lehet bizonytalanságban tartani a hallgatókat és a felsőoktatásban dolgozókat - mondta...
Az LMP véleménye szerint nem lehet bizonytalanságban tartani a hallgatókat és a felsőoktatásban dolgozókat - mondta Osztolykán Ágnes csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján, arra szólítva fel a kabinetet, hogy teremtse elő a felsőoktatásnak ígért forrásokat.
Az ellenzéki parlamenti képviselő úgy idézte Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szavait, hogy azok szerint a megnövelt keretszámhoz szükséges összegeket a kormány majd előteremti, "valamelyik zsákból majd elő fogják húzni". A politikus azt mondta, hogy ha erre kell várni, akkor "nagyon rosszul állunk".
Osztolykán Ágnes a "katasztrofális helyzetbe került felsőoktatásról" kijelentette, hogy év végén - a diákok tiltakozása nyomán - a kormány "fogcsikorgatva, de engedett", és eltörölte a keretszámokat. Az viszont továbbra sem látszik, hogy honnan lesz pénz a megígért 55 ezer férőhelyre - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy jelenleg az egyetemeken és főiskolákon leépítéseket hajtanak végre, miközben egyes szakok vagy el sem indulnak, vagy önköltségesek.
A képviselő azzal folytatta, hogy a közoktatást is a zűrzavar és a bizonytalanság jellemzi. Osztolykán Ágnes azt mondta, az elmúlt időszakban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egyik irodájának berendezéséhez bútorokat vittek el iskolákból. Hozzátette, eközben a központ vezetője a hétvégén már arról beszélt, hogy nem működik jól a rendszer, a jogalkotónak újra kell gondolnia a szabályozást. A képviselő arra is felszólította a kormányt, hogy a pedagógusok béreinek kifizetését is rendezzék.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
