Bár a Magyar Közlönyben még nem hirdették ki az új felsőoktatási szakjegyzéket, az Origo információi szerint a tudománykommunikáció a természettudományban mesterképzés biztosan rajta van a megszüntetésre szánt szakok listáján. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erről körülbelül egy hete értesítette az ELTE Természettudományi Karát. A most felvételizőknek egyelőre nem kell aggódniuk.
Bár még csak négy éve indult, máris bezárhatják a tudománykommunikáció a természettudományban mesterképzést az ELTE-n – írta az Origo. A szak megszüntetésének hírét Palugyai István is megerősítette. Az újságíró, aki indulása óta tanít a karon, elmondta, hogy őket is meglepetésként érte a hír, és reménykednek abban, hogy még sikerül meggyőzniük a kormányt, hogy változtasson a döntésén.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi diákoknak és a most felvételizőknek nem kell aggódniuk. Az ő képzésüket akkor is befejezik, ha „bekövetkezik a legrosszabb”.
A felsőoktatási államtitkárság a hírek szerint azzal érvelt, hogy a szak tanfolyamként vagy PhD-képzésként elérhető lenne. Ez azonban számos neves oktatót elriasztana, vendégként ugyanis kiváló kutatók és kutatóintézetek, nagyvállalatok kommunikációs vezetői tartanak rendszeresen előadásokat a diákoknak.
A Tudománykommunikáció a természettudományban MSc képzést 2011-ben alapították. A szakra természettudományos alapvégzettséggel lehet jelentkezni, a legtöbb hallgató végzett biológus, geográfus vagy környezettanos. Ezen kívül műszaki, agrár-, valamint orvosi tanulmányok után is részt lehet venni a képzésen.
A képzés azért is különleges, mert ez a világszerte Science Communication néven ismert szak első kelet-közép-európai mesterfokú (MSc) képzési programja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
