Jön a feketeleves: megint emelik a tandíjat a brit egyetemek

A brit egyetemek több mint fele, 122-ből 64 intézmény tervez tandíjemelést 2013-ban - írja a Telegraph.

  • Eduline
Az Oxford. Mindenhol sokat kell fizetni a diplomáért

A brit egyetemek több mint fele, 122-ből 64 intézmény tervez tandíjemelést 2013-ban - írja a Telegraph. Nagy-Britanniában a 2012/2013-as tanévben háromszorosára emelték a maximálisan kiszabható tandíj összegét, a korábbi 3000 font helyett akár évi 9000 fontot (több mint 3 millió forintot) is kérhetnek az egyetemek a hallgatóktól. Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb szakokért itthon? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el, a gazdasági szakok féléves önköltségéről pedig itt találtok információt.

A tandíjemelés hírére már tavaly drasztikusan visszaesett a jelentkezők száma, az újabb tandíjemelésre éppen az intézmények bevételének csökkenése miatt van szükség - így azonban ördögi körbe kerülnek az egyetemk. Az éves tandíjak összegét egyébként decemberben hozták nyilvánosságra.

A lap úgy tudja, összesen 94 brit egyetem tervezi, hogy legalább egy szakon kér maximális, 9000 fontos tandíjat a hallgatóktól, az átlagos emelés egyébként évi 900 font, vagyis több mint 300 ezer forint. Negyvenhárom felsőoktatási intézmény nem változtat az árakon, a tandíj csökkentése mellett pedig mindössze tizenöt egyetem döntött.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.