A legtöbb egyetemistát felvillanyozza, ha végre kollégiumba költözhet, és önállóan, szülői felügyelet nélkül hozhat...
A legtöbb egyetemistát felvillanyozza, ha végre kollégiumba költözhet, és önállóan, szülői felügyelet nélkül hozhat döntéseket. De ez nem való mindenkinek - írja a Guardian. Az Oxford Brookes University felmérése szerint minden negyedik diák több mint tíz mérföldet utazik reggelente a campusra.
A legtöbben a magas tandíj, az emelkedő bérleti díjak - sok elsőéves nem kap azonnal kollégiumi szobát - és megélhetési költségek miatt maradnak otthon. Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik olyan szakra szeretnének járni, amelyet csak kevés helyen indítanak: közülük sokan végzik távoktatási formában a tanulmányaikat.
Van olyan hallgató is, aki az első, kollégiumban töltött év után hazaköltözött: úgy döntött, inkább Londonból jár le Oxfordba minden egyes nap: angol és japán szakon tanul, amit imád. "Órákat töltök utazással naponta, társasági életre is kevesebb időm van, és rettenetesen messze vagyok az egyetemi könyvtártól" - mondja Helen Jenkins, aki bevallja: a "diákélet" nem neki való.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
