A legtöbb egyetemistát felvillanyozza, ha végre kollégiumba költözhet, és önállóan, szülői felügyelet nélkül hozhat...
A legtöbb egyetemistát felvillanyozza, ha végre kollégiumba költözhet, és önállóan, szülői felügyelet nélkül hozhat döntéseket. De ez nem való mindenkinek - írja a Guardian. Az Oxford Brookes University felmérése szerint minden negyedik diák több mint tíz mérföldet utazik reggelente a campusra.
A legtöbben a magas tandíj, az emelkedő bérleti díjak - sok elsőéves nem kap azonnal kollégiumi szobát - és megélhetési költségek miatt maradnak otthon. Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik olyan szakra szeretnének járni, amelyet csak kevés helyen indítanak: közülük sokan végzik távoktatási formában a tanulmányaikat.
Van olyan hallgató is, aki az első, kollégiumban töltött év után hazaköltözött: úgy döntött, inkább Londonból jár le Oxfordba minden egyes nap: angol és japán szakon tanul, amit imád. "Órákat töltök utazással naponta, társasági életre is kevesebb időm van, és rettenetesen messze vagyok az egyetemi könyvtártól" - mondja Helen Jenkins, aki bevallja: a "diákélet" nem neki való.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
